Külső horgony, belső reform: mikor segíti az euró a felzárkózást?

0:05Szervusztok! Sok szeretettel köszöntök

0:06mindenkit a Magyar Közgazdasági Társaság

0:09monetáris politikai szekciójának a

0:13előadásán, szekcióján itt Egerben.

0:16Nagy köszönet minden szervezőnek itt

0:19Egerben, és nagy köszönet a Magyar

0:21Közgazdasági Társaság egészének, hogy

0:23ezt a konferenciát összehozta, és

0:24abszolút élmény itt lenni. A

0:27következőkben a beszélgetésünknek a

0:30témája az euró lesz. Ez nem egy nagy

0:32meglepetés. A monetáris politikáról

0:34gondolkodunk most Magyarországon. Külső

0:37horgony, belső reform, mikor segít a

0:39felzárkózás. Ez a témánk. És a

0:41következőképpen

0:43szervezzük meg ezt a beszélgetést. Még

0:46mielőtt valamig amúgy ki beszél, hogy az

0:48első 20-25 percben Miklós, Koren Miklós,

0:53aki itt van köztünk a Central European

0:55Universityről, a közép-európai

0:56egyetemről tart egy 20 perces előadást.

1:00És ezt követően az itt jelenlevő panel

1:03Banai Ádám a Magyar Nemzeti Banktól

1:06és Samu János a Concordtól

1:09és én

1:11mint szekció elnök egy körben

1:14megbeszéljük, felteszünk kérdéseket a

1:16Miklósnak és megpróbáljuk megtalálni

1:18azokat a lyukakat az előadásában, amik

1:20várhatóan nincsenek ott, de megtesszük,

1:22ami tőlünk telik, és utána kinyitnánk a

1:25beszélgetést a közönség részére. Szóval

1:28nektek, akik itt vagytok köztünk, az a

1:30feladatok, hogy készüljetek kérdésekkel,

1:32és próbáljátok meg megtalálni azokat a

1:34pontokat, akár Miklós előadásában, amit

1:37nekünk nem sikerült, akár a mi

1:38elképzeléseinkben és válaszainkban, vagy

1:40olyan kérdéseket feltenni, ami

1:42foglalkoztat titeket, és úgy

1:43gondoljátok, hogy érdemes lenne itt

1:45együtt megveszelni.

1:48És ezzel nagyjából be is mutattuk

1:50magunkat. Én Takács előd vagyok, a

1:52monetáris politikai

1:55szekció elnöke itt a Magyar Közdasági

1:58társaságban és minden további nélkül át

2:01is adnám a szót Miklósnak és János, ha

2:04gondolod akkor a közönség sorban át

2:06tudsz szülni. Lehet, hogy onnan

2:07könnyebben tudod nézni a

2:08>> Befordulok.

2:09>> Befordulsz. Jó. Miklós, tied a szó a

2:12terep 20 percig.

2:14>> Mint majd látni fogják, fogjátok, ha

2:17megengeditek, akkor most az egyszerűsek

2:19kedvért tegező üzemmódban beszélnék.

2:23Egy sajátos megközelítésből fogjuk az

2:26euró kérdését

2:28kérdését vizsgálni egy reálgazdasági

2:31megközelítésből, és kezdjünk először

2:33mondjuk a hosszú távval, egy ilyen

2:36ideális

2:37ideális világgal.

2:40Hosszú távon, vagy hosszútávú

2:41trendekben, hogyha gondolkozunk, a

2:42kínálat határozza meg a a gazdasági

2:46növekedést. Erről Attilával tavaly

2:49nyáron

2:51írtunk egy véleménycikket a Telek

2:52szerintem ezeket egy sorba vette, hogy

2:54mik azok a magyar gazdasági

2:57modellnek a problémáik, miklságosan a

2:59kereseti oldalra fókuszáltak, és közben

3:02mi minden történt a a kínálati oldalon.

3:05Úgyhogy most ide tettem egy egy

3:08termelési függvényt, hogy miből áll a

3:10kínálati oldal, tehát hogyan készülnek a

3:12az audik, az akkumulátorok, a lángosok

3:15és minden, amiből a magyar GDP áll.

3:17Szükség van egy termelékenységre,

3:19valamilyen tőke

3:21mennyiségre, illetve munkára. Itt a

3:23munka alatt most értsünk minden olyan

3:25termelési tényezőt, ami viszonylag

3:27könnyen mozog a vállalatok és a

3:29szektorok között. Tehát mondjuk a

3:31tőkénél talán könnyebben, bár nyilván

3:33erre erre azért vissza fogunk térni,

3:35hogy ez mennyire mennyire van így. Na

3:38most, hogyha a növekedést ezek a dolgok

3:40határozzák meg, egy dolog nem látszik

3:42ezen a képleten, sehol nem jelenik meg

3:44az euro árfolyama. Tehát ez a kérdés az,

3:47hogy akkor ha a kínálati oldalra

3:49felülről közelítünk, akkor hogy jön ide,

3:53hogy jön ide az euró. És hát ugye akkor

3:56jelenhet ez meg, hogyha a vagy a

4:00termelékenységet, vagy a tőkemennyiséget

4:04növelni tudja. Hát végül is a a

4:06foglalkoztatáson is elgondolkodhatnánk,

4:07de igazából azt nincs hova tovább

4:09növelni, meg ott nem nagyon tudnék olyan

4:10mechanizmust, hogy hogy miért nőne az

4:13euró bevezetésétől a foglalkoztatás.

4:16Erre azért léteznek történetek, hogy ez

4:19hogyan következne be. És a a ma reggeli

4:23plenáris előadásokban hallottuk is, hogy

4:25valóban, hogyha egy kisebb

4:26bizonytalanság csökken a tőkeköltség,

4:29akkor bizony a vá vállalkozások

4:31szívesebben ruháznak be. Tehát gondoljuk

4:33bele, vennem kell egy gépet, és az 10 év

4:35alatt fog megtérülni. Diszkontrált

4:37jelenérték. Ezt úgy végig tudjuk

4:39gondolni, hogy egy alacsonyabb

4:40tőkeköltség mellett nőni fog a

4:42beruházás.

4:43De de a termelékenységre is lehet

4:46hatása, mert végül is a minden, ami a

4:48termelékenységet növeli, akár egy

4:51termékinnovációról, folyamatinnovációról

4:53van szó, azért az egy jövőbe vett

4:56beruházás.

4:57Tehát azt gondoljuk, hogy ennek lehet

4:59ilyen hosszútávú hatása. Ez alapján

5:01egyértelműen ezér úgy tűnik, hogy erről

5:03az oldalról ránézve

5:06egyértelműen jó dolog

5:08csatlakozni az eurozónához.

5:11Ugye azért még nem használtam ki a

5:12keretemet, tehát sejtjük, hogy itt még

5:14lesz lesz lesznek egyéb kérdésfeltevések

5:17is. És

5:21ugye én nagyon sokat dolgozom vállalati

5:23adatokkal, vállalati szintű

5:25versenyképességgel. Tényleg a

5:28erről gondolkodtunk most nekem az egyik

5:30első munkám ilyen típusú

5:35elemzések végzése volt még 97-ben.

5:39Úgyhogy nekem mindenről a vállalatok

5:40jutnak eszembe, és ezért itt is egy

5:42kicsit ezt a szemléletmódot

5:45behoznám. És ez be fog hozni egy olyan

5:46szempontot, amiről úgy gondoltuk

5:48Attilában, hogy hogy kevésbé van jelen a

5:50a általában a diskurzusban, és különösen

5:53az euróról szóló diskurzusban. Ez pedig

5:55a reallokáció a a gazdaság különböző

5:58szektorai között. Itt most gondoljunk

6:01különböző szektorokra.

6:03a

6:05mondjuk tradable, non tradable, de majd

6:07mondok rá egyéb példákat is. A bal

6:10oldalon a

6:13munkaerő határterméke van, pontosabban

6:16határtermék értéke.

6:18És hogyha optimálisan osztjuk el az

6:20erőforrásokat a gazdaságban, akkor ugye

6:23minden

6:24felhasználási mód ugyanazt a

6:25határterméket

6:27fogja termelni, és egy teljesen hatékony

6:29piacokban ez ki fog egyenlítődni.

6:31mindent még mindig azért egy ilyen

6:32ideális világban vagyunk, de azért

6:35kicsit már mélyebbre mélyebbre mentünk.

6:39Hogyha minden nagyon jól működik, akkor

6:40akár tradable sektor, akár non tradable

6:42sektor, nagy vállalat, kis vállalat,

6:44ezek ki fognak ezek ki fognak

6:46egyenlítődni. Ugye ez már azért

6:48érdekesebb, mint a korábbi formula, ez

6:51ugyanazt csak kicsit át átrendeztem,

6:53mert ebben már explicite van egy relatív

6:56ár a

6:58termelési oldalon. A ami neki kell

7:00egyenlítődnie, az a munka határ

7:02termékének az értéke. Tehát hogyha ott a

7:04a termelői árak változnak, akkor ez

7:07határozottan befolyásolja

7:09ezt az egyensúlyi feltételt, illetve

7:12mennyiségek is tudnak igazodni. tőkét

7:14allokálunk egy szektorhoz, vagy vagy

7:16munkaerő. Tehát úgy tűnik, hogy itt

7:17azért lehet, hogy lesz szerepe a eurónak

7:21és

7:22ígérem, hogy több illetve majd még egy

7:25egyenletem lesz, de ezt

7:28nagy vonalakban elmagyaráznám, hogy hogy

7:31mit jelent a reálokció. Itt igazából

7:32csak annyit mondtam, hogy hát lehet

7:34szerepe az eurónak abban, hogy egyik

7:36vagy másik szektorba

7:38áramolnak az erőforrások. Erre majd

7:41konkrét példákat fogunk

7:43nézni, de hogy így kvantitatíve az

7:46aggregált növekedés szempontjából is is

7:48fontos lehet ez a reallokáció. Tehát

7:50hogyha valaki visszaidézi az

7:51indexszámítási

7:54emlékeit, amikor még mondjuk akár

7:57mennyiségi index, akár árindex készül,

7:59akkor hasonló formulákat láttunk. Itt

8:02igazából a számlálóban a

8:05munkatermelékenység és a

8:08munkaerő szorzata van. Tehát lényegében

8:10az összes mondjuk egy vállalati szintű

8:12hozzáadott érték. Ha mindet összeadjuk,

8:14megkapjuk a teljes magyar GDP-t. Tehát a

8:16bal oldalon a magyar GDP növekedése

8:18látható. A jobb oldalon pedig ketté

8:20bontottam. Attól függen, hogy éppen mit

8:22tartunk fixen. Az első tagban a

8:25munkaerőt tartom fixen, tehát egy ilyen

8:26termelékhelységi növekedés. Erről

8:28szoktunk gondolkodni, hogy mitől mitől

8:30lesz majd mit kell csinálni egy

8:32vállalatnak ahhoz, hogy újabb dolgokat

8:33találjon ki, innováció satöbbi. Ö de a

8:37második tag az egy ilyen reallokációs

8:39tag, hogy fix termelékenységi szintek

8:42mellett, tehát hogyha maga a vállalat

8:44nem ruház be újabb technológiákba vagy

8:47vagy folyamatokba, akkor is, ahogy a

8:50súlyok megváltoznak, tehát egy

8:51termelékenyebb vállalat felé áramolnak

8:53az erőforrások, akkor tud nőni az

8:55agregált az agregált GDP. Ugye itt

8:59igazából arról van szó, hogy egy

9:00súlyozott átlagban a súlyok azok

9:02ugyanannyira fontosak, mint mint az a

9:04termelékenység, amit próbálunk

9:07amit próbálunk

9:11átlagolni. Na most ez azért fontos a a

9:14mi szempontunkból, mert sok olyan példát

9:16láttunk, hogy emléks mi az, amit az euró

9:18elő fog segíteni alacsonyabb tőkeköltség

9:20mellett

9:22akkor be lehet ruházni és akkor boldog

9:25boldogtalan vállalat többet tud

9:26beruházni és ezért Spanyolország példája

9:29azt mutatja, nagyon szép mérések vannak

9:32erre, hogy ez nem feltétlenül jó a

9:35gazdaság szempontjából, mert az, hogy

9:36többet tudsz beruházni és lényegében

9:39mindenki többet ruházba, nem biztos,

9:41hogy a jó a helyes ö szektorokba és

9:43vállalatukba áramlik a tőke. Tehát adott

9:46esetben egy beruházásnak

9:49hogyha hitelből készül, akkor akkor ö

9:52jelzálogosíthatónak kell lenni az

9:54ingatlanpiac. tipikusan ilyen tehát

9:56akkor mondjuk a spanyol

9:58tőkebom nagy része az

10:00ingatlanfejlesztésekben csapódott le, és

10:02nem biztos, hogy ez volt a

10:03leghatékonyabb

10:07cél célszor. Tehát önmagában az, hogy

10:10olcsó a tőke az nem, hanem azt kell

10:12végiggondolni, hogy hogy a termelékeny

10:14helyre áramolnak-e az erőforrások. És

10:16azért Magyarországon is tudnánk példákat

10:18mondani arra, amikor olyan vállalatók

10:19jutnak hitelhez, akik nem feltétlenül a

10:21leghatékonyabbak.

10:25És én most megálltam, hogy neveket

10:27mondjak. A

10:30tehát igazából azt fogjuk a a

10:34erre szeretnék néhány ábrát mutatni

10:35majd, hogy hogy látunk-e arra példát

10:38Magyarországon, vagy hogy állunk ebben a

10:39reallokációs

10:41helyzetben, hogy a jó helyek, jó

10:43iparágakba, a jó vállalatokhoz

10:45áramolnak-e az erőforrások. Tehát azt

10:48keressük, hogy azok a csoportok,

10:51vállalatok vagy vállalatok csoportjai,

10:53amiknek magasabb a termelékenységük,

10:55azok gyorsabban növekednek-e, mert ha

10:57igen, akkor annak van egy van egy ilyen

11:00növekedés erősítő hatása.

11:05Ugye a reálfolyam, ami itt egy egy ilyen

11:08relatív árként jelenik meg,

11:11az nagyon nagy mértékben tud

11:14ingadozni. Erről is volt szó korábban,

11:16és gyanítom, hogy Oblát Gábor a

11:17valamelyik szomszédteremben

11:20jelenleg is beszél róla, hogy egy

11:21hatalmas reál felértékelődést láttunk

11:25Magyarországon az elmúlt évtizedekben,

11:29és

11:31én most alapvetően igazából a emögött

11:33levő kínálati oldalról beszélnék, hogy

11:35képes-ek már azért ezeket a az

11:38árfolyamingadozásokat a a

11:42gazdaság

11:43kezelni, tehát Tehát tudja-e ezeket a

11:46sokokat kezelni egy ilyen reál

11:48lokációval. És ehhez egy egy ilyen kvázi

11:51didaktikus példán végigmennék, hogy hogy

11:52lehet egy ilyen sokkot kezelni.

11:55Képzeljünk el egy keresleti sokkot. Két

11:58két szektorunk lesz a gazdaságban.

12:01Akkumulátorgyárak és lángossütők vannak

12:03a gazdaságunkban. A lángos sütő az

12:06jelenleg egy nonradable szektor, tehát a

12:08helyi keresletet szolgálja ki. Az

12:11akkumulátorgyárak pedig mondjuk autókba

12:14épülnek Németországban,

12:16és tegyük föl, hogy a német emberek

12:18hirtelen elkezdenek kevesebb autót

12:20vásárolni, bármi történhet

12:22Németországban, tehát hogy nem nem a mi

12:24hibánkból, de visszaesik az autó

12:26kereslet, akkor akkor mi történne? Hát

12:30itt három száriót tudunk elképzelni.

12:34Az egy, az első az nagyjából az a

12:36ideális gazdaság, amit az első néhány

12:39slajd fölvázoltam. minden rugalmas,

12:41minden nagyon könnyen igazodik, akkor ez

12:44esetben a az akkumulátor gyárban

12:47dolgozóknak a bére csökkenne, hiszen

12:49kevesebb

12:50kereslet van az ő ő

12:53termelésükre,

12:55és akkor szépen átmennének lángos

12:57sütőnek az akkumulátorgyárban dolgozó

13:00munkások anélkül, hogy bármiféle

13:01munkanélküliség alakul alakulna ki.

13:04hogyha lebegő árfolyamunk van, akkor

13:06nagyjából ugyanezt elő lehet állítani

13:08anélkül, hogy a hogy a munkabér

13:11megváltozna, hiszen

13:14ugye az akkumulátorok darabára mondjuk

13:16Euróban az felére esik a

13:18keresletcsökkenés miatt, attól még egy

13:21egy

13:23leértékelődés az a a megfelelő

13:29forint forint

13:31béreket megfelelően tudja tudja

13:33igazítani ahhoz, hogy ez ez megtörténjen

13:35ez a ez a reallokáció, hogyha ezek

13:38egyikesen működik, tehát van valamiféle

13:39nominális merevség, amiről azért azt

13:41gondoljuk, hogy lefele a bérek

13:44merevek, és az árfolyam is fix, mert már

13:47az euro zónában vagyunk, akkor viszont

13:50ennek a soknak, a delta méretű soknak

13:52egy része az az bizony egyfajta

13:56recesszióba fog torkolani. És ez attól

13:59függ, hogy ennek a recessziónak a

14:00mértéke ez mekkora. Ez attól függ, hogy

14:02hogy a rugalmasság a két szektor között

14:04mennyire könnyen tud a munka áramolni,

14:06ez mekkora. Hogyha egyáltalán nem tud

14:08áramolni, mert nagyon-nagyon merev

14:10intézmények vannak, nagyon-nagyon más

14:11skillekre van szükség a két szektorban.

14:15az éta

14:17az nulla, akkor akkor nem fog átáramolni

14:21a a másik szektorba, hanem munkanélküli

14:25lesz, illetve gyorsabb reallokáció, akár

14:29akár az erőzeti teljes reallokációt is

14:31el tudjuk el tudjuk érni. Tehát ebből az

14:34következik a mi számunkra, hogy a az,

14:37hogy mit gondolunk az euróról, és hogy

14:39az eurónak milyen hatásai lesznek a reál

14:42gazdaságra, az nagyon függ attól, hogy

14:44mit gondolunk a ezekről a reál gazdasági

14:47súlódásokról, hogy mennyire hatékonyan

14:49tud áramolni az erőforrást az egyik

14:51szektorból, a másikba. Ezért igazából

14:54arról szeretnék néhány ábrát mutatni,

14:57hogy mit látunk, hogy az elmúlt 30-35

15:00évben hogyan áramoltak ezek a ezek az

15:03erőforrások.

15:05A nem tudom, hogy állok idővel, úgyhogy

15:07azért a rövid konklúzi elmondanám, nem

15:09állunk nagyon jól a ezekben a

15:13rugalmasságokban,

15:15de talán ez nem fog nagyon nagy

15:16meglepetést okozni, de de jó jó jó lenne

15:18látni a a tényleges adatokat erről.

15:22azért nagyon hasznos a

15:25ez sok országban van ilyen adat, de

15:27nálunk régóta, az mi régóta elemzünk

15:29ilyeneket, és nagyon-nagyon jó minőségű

15:32magyar mikroadatok vannak. Amit itt most

15:34konkrétan használni fogunk, az az összes

15:36magyar társas vállalkozás, beleértve

15:38tényleg a legkisebb vállalkozásokat is.

15:41Eredmény kimutatása 1990

15:44óta. Itt most ez 2023-ban áll meg ez az

15:47elemzésbe, de tudjuk tovább is tovább is

15:50folytatni.

15:51És a termelékenység mérése az egy

15:54trükkös dolog. Sokat, sokan sokat

15:56foglalkoztak vele. Ez m következő

15:58kategóriákat fogjuk használni, hogy

16:01legalább valami fogalmunk legyen, hogy a

16:04egy főre jutó hozzáadott értéket sorba

16:06rakjuk egy ibarágon belül, hogy melyek a

16:09legtermékenyebb vállalatok. És megnézzük

16:11a felső 1%-ot, a felső 5%-ot, a felső

16:1410%-ot és a mindenki mást. És akkor azt

16:18nézzük, hogy azt, hogy most pontosan

16:19hogy mértük a termelékenységet, azon

16:21lehet vitatkozni, hogy plusz mínusz 10%,

16:24de de azért az, hogy valaki egy

16:26szupersztár cég, tényleg a iparági

16:28vezető, vagy a mediánon alul van, ezt

16:30azért el fogjuk tudni különíteni.

16:33És az utolsó képet, hogy egy ilyen

16:35növekedési regressziót becsülünk, de

16:37vállalati szinten, tehát megnézzük, hogy

16:39egy adott vállalat három év múlva hány

16:42munkást fog foglalkoztatni. Attól

16:43függően, hogy most mennyire termelékeny.

16:45Tehát ez a termelékenységi mutató. Itt

16:48logaritmusban vagyunk azért nem y/ l,

16:50hanem hanem log y - log l. Ez ez

16:54mekkora? Mondtam, hogy ezek ezek

16:56igazából ilyen percentilis alapon

16:58képezzük. És azt szeretnénk, hogy az

17:00alfa az pozitív legyen, hogy a

17:02termelékeny vállalatok gyorsabban

17:04gyorsabban növekedjenek. Még egy fontos

17:06megjegyzés, hogy ebbe beleérthető az is,

17:08amikor a vállalat kilép a piacról, tehát

17:10nulla, akkor azt mondjuk, hogy akkor

17:12nulla a foglalkoztatása, tehát nem

17:14számít többet bele a magyar GDP-be. Ez

17:16is egy ez is egy reallokációs hatás.

17:20A az első bontás ugye tradable non,

17:22tehát lángos sütő versus akkumulátor

17:24gyár. tradable, non tradable szektor

17:27különbségtétele. A baloldali skálán van

17:29a a termelékenység, tehát itt éves

17:32termelékenységről

17:35van szó. Mindent infláltunk 2023-as

17:401000 Ftokra. Tehát ez mondjuk a termelék

17:43a tradable vállalatoknál mondjuk ilyen

17:4515 millió Ft per fő per év a a

17:50termelékenység, míg a nontradable

17:52vállalatoknál ez sokkal kisebb. És ezzel

17:55szemben a tradable vállalatok aránya

17:57nemhogy nőne, hanem inkább csökken. És

18:00ez nem feltétlenül kell, hogy tehát

18:02rengeteg országban azt látjuk, hogy hogy

18:04a az ipar az zsugorodik a szolgáltatások

18:08kárára, de csak nézzünk azért a ezekre a

18:12tényekre. Az exportőrök sokkal

18:14termelékenyebb, mint a csak hazai piacra

18:16termelő

18:18vállalatok. Tehát tényleg azért a a

18:20számokat is nézzük, hogy itt itt nem

18:2210-20%-os termelékensységi

18:24különbségekről van szó, hanem duplája a

18:26termelékenység az exportőröknek, mint a

18:29nem exportőröknek.

18:30És volt egy viszonylag hosszú növekedése

18:33az exportáló vállalatok

18:36részarányának. Itt azért vannak

18:38adatprémák 2015 után, úgyhogy azt nem

18:41biztos, hogy komolyan kell venni azokat

18:42a trend

18:44töréseket,

18:46de úgy tűnt, hogy mindenesetre ez

18:48megállt, ez a növekedés, hogy a külföldi

18:50vállalatokról nagyon sok szó esett.

18:52Tudjuk, hogy nagyon sok sokkal sokkal

18:54termelékenyebb, mint a hazai vállalatok.

18:56És azt is tudjuk, hogy a 90-es években a

18:58foglalkoztatási rész arányuk a főleg a

19:01privatizáció hatására megnőtt, de még

19:04később is nőtt ez a nőtt ez az arány.

19:06Tehát ez a fajta reallokáció kvázi a jó

19:09irányba ment, de ez ez nem csak, hogy

19:12megállt, hanem inkább meg is fordult az

19:13elmúlt években. És hogyha nézzük ezt

19:16termelékenység szerint, ha külön vesszük

19:19a felső deilist, tehát tényleg a leg

19:21legjobb vállalatokat az iparágon belül,

19:23ők nyilvánvalóan termelékenyebbek, mert

19:25ez alapján lettek kiválasztva. nő-e a

19:28részarányuk a foglalkoztatásban. És

19:31tényleg a 90-es évektől 2010-ig

19:35elég rendesen nő ez a részarány, és

19:37utána ez nagyjából megáll, vagy a végén

19:39akár már csökken, akár már csökkenhet

19:41is.

19:43És akkor csugy itt ugyanezt megcsináljuk

19:45ezekben a vállalti regressziókban, hogy

19:47egyszerre tudjunk ezekre a hatásokra

19:48kontrollálni. Ebből a rövid konklúzió

19:51az, hogy ebből se jön ki nagyon jó kép.

19:54Azt láthatjuk, hogyha a termelékenység

19:55szerint rangsoroljuk a vállalatukat, a

19:58piros vonal az a tényleg a felső

20:00percentilis, tehát akik a szupersztar

20:02vállalatok az iparágon belül, ők

20:04mennyivel gyorsabban nőnek, mint a

20:07medián alatti vállalatuk az adott

20:08iparákban. Azt szeretnénk, hogy azért a

20:10szupersztárokhoz áramoljanak az

20:12erőforrások, és azért gyorsabban nőnek

20:14minden évben, de még ez 95-ben ez ilyen

20:17150%-os többletnövekedés volt. Ez most

20:21már

20:23ilyen 20% körüli többletnövekedés, és

20:26ráadásul nem több, mint a a egyéb nagyon

20:29jó, de azért nem szupersztár vállalat.

20:31Ötödik percentilis, 10edik 10

20:34percentilis vállalatoké. illetve hogyha

20:36megnézzük ugyanezt a a hatást exportáló,

20:40nem exportáló külföldi hazai vállalatok

20:42között, akkor megint ez az, amit a

20:44korábbi árbákon is láttunk, ez a

20:46történet, hogy a külföldi vállalatok

20:47azok azok gyorsabban nőnek. Ezt látjuk

20:51itt is a 90-es 2000-es években, hogy és

20:56itt ez fontos, hogy ez nem egy

20:57szelekciós hatás és nem egy felvásárlási

21:00hatás, mert itt azt nézzük, hogy egy

21:02vállal az, aki most külföldi és most

21:03exportál, ő a következő három évben

21:06gyorsabban fog-e nőni, mint a többiek,

21:08és azt látjuk, hogy igen, sokkal

21:10gyorsabban

21:11nő.

21:13A hazai exportőrökre ez sajnos nem igaz.

21:16Itt itt a hazai nem exportőrök a

21:18kihagyott hozzájuk képest hasonlítjuk a

21:21a többi vállalatot. És egyébként pedig a

21:24külföld kik a külföldi nem exportőrök?

21:26Ugye azok a külföldi vállalatok, akik a

21:28belföldi piacra termelnek vagy

21:30termeltek.

21:34Ugye rezséhez kapcsolódó vállalatok vagy

21:38itt most pénzügyi vállalatok nincsenek

21:40benne ők.

21:41kivettem az elemzésből, de lehet ugye

21:44egy csomó ilyen belföldi szolgáltatás

21:49ami hogy hogy úgy mondjam nem tartozott

21:51a az előző kormányzat kedvencei közé ez

21:54a ez a szektor, amelyik nem egy termelő

21:56exportorientált vállalat. Tehát a piros

21:58vonal az kifejezetten lassabban

21:59növekedett, mint mindenki más az adott

22:02az adott szektorban, miközben ezek a

22:05válatok jó jóval termelékenyebbek. Ebből

22:07azt tűnik azért, hogy jelenleg még ha

22:10van is időnként, tehát a azért a nem

22:12tűnt el a a jó irányú reallokáció

22:14teljesen, hogyha erre visszajövök.

22:16Tehát, hogy azért a termelékeny

22:17vállalatok kicsit gyorsabban növekednek,

22:19mint a nem termelékeny vállalatok, de

22:22hogy ez régen a 90-es 2000-es évben ez

22:24sokkal gyorsabb volt ez a fajta

22:27reallokáció. És ugye az alapján, amit a

22:31lángossütős példánon

22:33láttunk, itt igazából

22:36ahhoz, hogy az árfolyam helyett valami

22:38mást tudjon igazodni, ahhoz jó lenne,

22:39hogyha ezek az allokációs mechanizmusok

22:42működnének. És akkor itt erre

22:44fölsoroltunk néhány ötletet, de ezekről

22:47nyilván másról is lehet beszélni, csak

22:49így

22:52föl föltennénk néhány ötletet, hogy ez

22:54hogy ez mit jelent. Tehát az egyik egyik

22:55az, hogy ha még visszakanyarodunk a

22:57hosszútávú

22:59előnye az eurónak, az, hogy hitelesség,

23:01kisebb bizonytalanság, ezekről ugye

23:03esett szó. Ezeket nyilván tehát ez a ez

23:05a minimum, hogy ezeket azért hozni kell,

23:07hogy hogy élvezzük a az előnyeit. Ehhez

23:10az is kell, hogy hiteles legyen a a

23:16az eurozónába lépés, aminek az egyik

23:18kérdés az, hogy milyen árfolyamon lépünk

23:20be. Pont most jelent meg Éggert

23:21Balázsnak egy nagyon jó blokposztja

23:22erről, hogy inkább legyen akkor már egy

23:24kicsit gyengébb árfolyam, mint kicsit

23:27erősebb, mert nem nem ez a fajta

23:30reallokációs mecchanizmus, amit mondtam,

23:31ez nem szimmetrikus.

23:34A a másik az ilyen gazdaságpolitikai

23:36ajánlásoknak a másik csoportja az

23:41hát én úgy, hogy mondjam, egy egy

23:44tankönyvi esetben, hogyha a Mandel

23:46Fleming modellről beszélünk, akkor nem

23:47is kéne ezt föltennem ezt a fóliát, mert

23:49a fiskális politikának az lenne a

23:51feladata, hogy igazodik a külső

23:54sokokhoz, és akkor próbálja tompítani

23:57és a a gazdaságot valahogy mederben

24:00tartani. De azért láttunk arra példát,

24:03hogy nem ezt csinálja a fiskális

24:04politika, hanem a sokkoknak egy forrása,

24:06egy keresleti sokkot visz a rendszerbe,

24:09amit az euro

24:11zóna részeként kevésbé fog tudni a

24:14gazdaság lenyelni. Tehát ezt jó lenne,

24:17hogyha örökre elfelejtenénk, hogy a hogy

24:19a fiskális politika az egy prociklikus

24:22sokforrás, és nem pedig egy stabilizáló

24:25tényező.

24:27És akkor nyilván szeretnénk, hogyha arra

24:30fele menni a gazdaságpolitika, hogy hogy

24:32ezek a fajta reallokációs mechanizmusok

24:35minél minél jobban működjenek, és hogy

24:38nem nem csak a a tőke árára gondoljunk,

24:40hogy akkor hú de jó legyen, olcsó hitel,

24:42hanem hanem jobban gondoljunk az

24:44allokációra, és nyilván a verseny. Itt

24:47ebben nagyon

24:48fontos legyen

24:50a szabályozásoknak a a kérdése. Itt a

24:54Attilának a tegnap előtt megjelent

24:57cikkét idézem, ahol több konkrét

25:01példát is fölsorol, hogy mondjuk

25:02mérethez

25:04kapcsolódó szabályozások. Nem tudunk

25:06hány embernek van 49 olyan ismerős, aki

25:0849 fős céget vezet, de hogy elég sok

25:11ilyen cég van Magyarországon, mert 50

25:13főtől különféle egyéb szabályoknak kell

25:15megfelelni.

25:16Ezek mind a a hatékony növekedést

25:20gátolják. Ugye azt láttuk, hogy az

25:21exportpiacban van egy ilyen kvázi egy

25:23ilyen növekedési lehetőség, hogy ha

25:26arrafelé áramolnának az erőforrások, az

25:29az

25:30jót tehetne. Tehát alapvetően az export

25:32támogatása az egy jó ötlet, de azért itt

25:34is

25:35fontos, hogy nem csak számolatlanul tjuk

25:37a pénzt a piacra, hogy tessék

25:39exportálni, hanem hanem meggondoltabban.

25:42Például mondjuk egy export

25:43diverzifikációs

25:45program az abszolút hasznos lehet ebben.

25:49Úgyhogy én ennyit szerettem volna

25:50elmondani, és nagyon köszönöm még

25:52egyszer a meghívást és kíváncsian várom

25:54a kérdéseket és hozzászólásokat.

26:00>> Köszönjük szép köszönjük szépen Miklós a

26:04kimerítő és és szerintem

26:05gondolatébresztő előadást foglal helyett

26:07itt köztünk, és az első körben a az

26:09előadásodra reflektálnánk itt a panel

26:11belül.

26:12De ha közönség sorában bármikenek

26:14kérdése van, készítsétek Miklósnak is,

26:17paneltagoknak is. Minden hibát most meg

26:21tudunk találni, minden gondolati

26:24kisiklást itt a itt az idő, hogy hogy

26:26megkeressünk.

26:28Én egy kérdést tennék fel, és utána

26:30Ádámhoz, és utána Jánoshoz fordulnék,

26:32hogy ti hogy látjátok.

26:36Miklós, nagyon szépen megfogalmaztad, és

26:37mondtad, hogy egy kicsit tankönyvi a a

26:39példa az elején, amikor az árfolyamról

26:41beszéltél, hogy az árfolyam az tud

26:42alkalmazkodni és optimális esetben egy

26:45sokelnyelő szerepe van. Ugye a

26:49praktikusan amikor a gazdaságpolitika

26:51aktívabb az árfolyamnál, azért az

26:52árfolyam a árfolyamot tudjuk nem

26:56tartósan, de gyakran kereslet

26:59élinkítésre használni, mert minden

27:01leértékelés tudja érintíteni a

27:03keresletet mondjuk az exporton

27:05keresztül, a net exporton keresztül. És

27:08vannak olyan esetek

27:11amikor lehet, hogy az egy belső

27:12hatékonytalanságok miatt, én mondjuk az

27:14olasz gazdasági csodára gondolok. amikor

27:17van egy 40 éves felívelés a a gazdaság

27:20életében, de valami miatt a a

27:22bérkiáramlás, pontosan ezek a belső

27:24reformok, belső alokáció nem működik.

27:27Elszáll a bérkiáramlás,

27:29de semmi baj, mert akkor leértékelünk,

27:32és akkor megint nekiindulunk, növekedünk

27:35és amikor problémák jönnek, belső

27:39alokáció nem működik, megint

27:40leértékelünk.

27:41És nem azt mondom, hogy hasonló dolgot

27:44láthattunk Magyarországon.

27:47bizonyos periódusokban,

27:49de hogy ez mondjuk az olasz esetben

27:52működött, általában egy idő után ez

27:54elkezd nem működni, mert elkezdi

27:56elkezdenek a elkezdenek olyan

27:57várakozások épülni a gazdasági

28:00szereplőkben, amik előre látják ezt.

28:03És ez azt jelenti, hogy a az eurónak

28:06lehet, hogy egy olyan lehet egy olyan

28:07előnye is, hogy azt a típusú ö nem

28:11teljesen felelős strukturális politikát

28:13helyére tudja tenni, ha minden jól megy,

28:16ahol az árfolyam leértékelés játssza a a

28:21keresleti stimulális szerepét. illetve

28:24ha ez nem sikerül, akkor viszont nagyon

28:27nagy baj van, mert ezek a belső

28:29realokációk nem működnek, viszont már az

28:31árfolyam sincs ott.

28:35Szedjük össze magunkat, hogy neked is

28:37időd legyen átgondolni. János,

28:40>> ugye most ez az eurozónában lé létről

28:43beszéltél talán ugye ezzel a kérdéssel.

28:47Ez egy nagyon fontos kérdés, és

28:49szerintem

28:50ugye az eurozónának a konstrukciója

28:53alapján az egy azér egy erős dilemma,

28:55hogy mennyire automatikusan van benne ez

28:59a ez a nagyon erőteljes reálgazdasági

29:01kilengés. Tehát vannak ugye a

29:04nem tudom ilen nettó exportőrországok,

29:06mondjuk úgy Core vagy északi tagállamok

29:09és vannak a többiek, akiknek jellemzően

29:12azért a ugye tizenvalahány 15 évvel

29:15ezelőtt megtanultuk, meg ők is

29:16megtanulták, hogy nagyon óvatosan kell a

29:20gazdaságpolitikájukkal

29:22bánni. De de a kérdés az, hogy egyébként

29:26ez ez a a zónán belül ez ez mennyire

29:29választás

29:31kérdése, és mennyire egy egy olyan

29:37a a rendszer felépítéséből fakadó

29:42sok vagy kényszer

29:44ami ami a belépő tagállamoknak a a reál

29:47felértékődésén keresztül egy

29:50egy egy hatékonytalan allokációban

29:53valósul meg. És az első dián vagy

29:54második diján te is erre utaltál, hogy a

29:57spanyol csatlakozás után, nem biztos,

30:00hogy csatlakozást mondtál, de de

30:01Spanyolországban volt egy nagyon

30:02erőteljes

30:04nonontradable

30:06felfutás, illetve említetted a a

30:08lakáspiacot is, ami félig nontradable,

30:11félig meg lehet azt mondani, hogy

30:12eszközáratnak az emelkedése, ami vagy

30:14megalapozott, vagy nem. Ö igazából a

30:17kérdésem az, hogy ha már az eurozónában

30:18vagyunk, akkor akkor akkor ott ott

30:21mennyire ö gondoljuk azt, hogy

30:23elkerülhetőek ezek a a tőkeáramlások,

30:26a az egy irányú tőkeáramlások?

30:29Mennyire fogja meghatározni egy nagy

30:32domináns országnak a belső

30:34gazdaságpolitikája azt, hogy egyébként

30:36nálunk, mint kis csatlakozó

30:39kis nyitott gazdaságnál milyen

30:41folyamatok zajlanak. És ugye zárójelbe,

30:44hogyha egyébként mondjuk olyan

30:46folyamatok zajlanak a partnerzágban, ami

30:49ott a megtakarításoknak a a többletét

30:52eredményezi, akkor nyilvánvalóan egy

30:54szabad tőkeáramlásra jellemzett régióban

30:57előfordulhat, hogy akkor a

30:59megtakarításoknak a csökkenését kell

31:01erendényez máshol, hacsak nem a

31:03beruházások növekedését

31:05jobbik esetben.

31:12Igen, se kapcsoltam be. Köszönöm szépen,

31:16és csak néhány gondolat. Ezt elárulom,

31:18hogy igazából mi is tegnap délután vagy

31:20este jött át a prezzi, úgyhogy ilyen

31:23értelemben nem tudtunk ennyire előre

31:25készülni, ami tök jó, mert így friss

31:26szemmel néztünk, úgyhogy inkább

31:30ilyen strukturálatlanul, ami ami eszembe

31:32jutott. Egyrészt szerintem az nagyon

31:34érdekes volt, ugye itt a a az

31:36eurozónával kapcsolatos tőkebbeáramlása

31:38allokációról volt szó, de egyébként pont

31:41még előddel is

31:43foglalkoztunk

31:45egy tanulmányba, azzal, hogy hogy a

31:47különböző EU-s támogatások azok hogy

31:49oszlanak el és és

31:51és hogy hasznosulnak, mennyire mennyire

31:54szolgálják azt, hogy hogy hatékonyabb

31:56jobb vállalatok legyenek, akik aztán kép

31:58később jobban hozzáférnek

31:59finanszírozáshoz.

32:01És az eredmény egyébként nagyon hasonló

32:03volt, tehát hogy hogy ezt a fajta

32:05allokációs problémát a a különböző

32:07támogatások esetében is meg lehetett

32:09figyelni a magyar KKV szektorba, tehát

32:12ilyen értelemben nagyon hasonló

32:15eredményeket kaptunk. A másik, ami ami

32:18szerintem nagyon nagyon-nagyon jó volt,

32:20és kvázi tani, tehát szerintem mutatni

32:23kéne majd, hogyha hogyha a társadalmat

32:26fel kell készíteni egy eurozó

32:28csatlakozásra, akkor ebben az esetben

32:29ugye egy az egyik dija nagyon szépen

32:32bemutatta, hogy milyen alkalmazkodási

32:34csatornák vannak. És hogy ez szerintem

32:36azért kulcstényező, mert nagyon sokszor

32:39úgy beszélünk arról, hogy hogy az

32:41árfolyam, mint alkalmazkodási csatorna

32:43ki is kiesik, mintogyha az egy ingyen

32:45csatorna lenne. Tehát hogyha azt

32:47elveszítjük, akkor igazából

32:50van két nagyon kemény csatorna, ami

32:52általában munkaerőpiacon

32:54különböző szegmensébe vagy bérbe, vagy

32:56vagy mennyiségbe alkalmazkodunk. De

32:58azért azt érdemes látni, hogy hogy az

33:01árfolyam is egy ingyen csatorna, tehát

33:03annak megvan a maga ára, és

33:07ez megjelenik nyilván kézenfekvően

33:09inflációba, de de azért az árfolyam

33:12csatornán keresztül valam való

33:13alkalmazkodás az a az általában egy

33:16nagyon nehézkes visszarendezést igényel

33:20piaci és társadalmi bizalom

33:22visszaszerzés esetén. Ugye nem nagyon

33:24nem véletlen, hogy azért, hogyha

33:27gyakorlatban nézzük, mondjuk, hogy a

33:29levegő árfolyamrendszerben működő

33:31gazdaságok

33:33mennyire használják ezt a csatornát

33:36tudatosan, azért azért ez nem jelenthető

33:38ki általánosan. Most, hogyha például a

33:41csehekre gondolunk, akkor akkor

33:43jellemzően még a nagyon

33:45cudar esetekben is inkább stabil,

33:47felértékelődő korona volt, mint

33:49bármiféle leértékelés.

33:52És csak, hogy egy kérdésem is legyen a

33:54végén. Ugye nagyon

33:57jól bemutattad ezt, hogy hogyan alakul a

34:00a különböző termelékenységű cégek között

34:03az erőforlás allokáció, és hogy

34:06alapvetően a trend az rossz irányba

34:08módosult. A kérdés szerintem az, hogy ez

34:10miért? Ugye nyilván a termelékenyebb

34:12vállalatról az azt gondoljuk, hogy hogy

34:15legalábbis munkaerőben értelemszerűen

34:18kevesebb munkaerő kell neki a

34:20termelékenység javulásával hasonló

34:22mennyiségű termék előállítására.

34:25Hogy az a kérdés, hogy hogy akkor ő

34:27ezután nem akar növekedni és ezért nem

34:29bővít, tehát ugyanazt az outputot akarja

34:31létrehozni és kevesebb munkaerővel. nem

34:33lép be ilyen cég több, és azért nem

34:36jelenik meg a továbbiakban az, hogy

34:37efele a szektor felé tolódna el a

34:42a a munkaerőfelhasználás, vagy valami

34:46vagy adott esetben egyébként valamiféle

34:48statisztikai trükk. Ugye csak

34:50megerősítve, amit mondtál, az szerintem

34:51nagyon érdekes. A hazai vállalati

34:54szektor különböző szegmensében mi is nem

34:56egy olyan céget láttunk, amire bárkinek

34:59most elmodál a nevét, azt gondolná, hogy

35:00egy giga cég, de egyébként középvállalat

35:02hivatalosan. Ugye a támogatási

35:05programokban általában már csak

35:06középvállalati szintig lehet részt

35:08venni.

35:12>> Igen, köszönöm a kérdéseket. Így

35:14próbálom őket így egyben megválaszolni

35:16egy csokorként kezelve.

35:19előddel kezdve a rövid válasz az, hogy

35:20igen, egyetértünk, de egy kicsit

35:22kifejtem, hogy azt talán el kellett

35:25volna mondjam az elején konkrétabban,

35:27hogy szerintünk jó ötlet az euró

35:29csatlakozás,

35:30és hogy ezek kvázi ilyen kiegészítő

35:33feltételei, amik még jobbá tehetik,

35:34hogyha hogyha ezeket végre tudjuk

35:37hajtani. Ö, és ez egy nagyon érdekes

35:39szempont, hogy tényleg ez egy ilyen

35:40politikai gazdaságtani szempont, hogy

35:43hogyha úgy könnyen el lehet engedni a

35:47tehát ahelyett, hogy valami nehezebb

35:48döntést meghoznánk, majd az árfolyam

35:50igazodik. Ez ezt így nem is gondoltuk

35:52végig, de ez egy ez egy extra szempont

35:55amellett. Tehát, hogy amiket mi

35:57fölemlegettünk, itt nem azt akartuk

35:58mondani, hogy hogy ezek veszély

36:00források, hanem mert ez euróval is meg

36:03euró nélkül is ezek tehát jobb az,

36:05hogyha jó allokáció van, hanem hogy ezek

36:08kvázi kiegészítői a az euró

36:12bevezetésének. Tehát ezeken kéne g

36:15dolgozni reál gazdasági oldalról. És

36:17akkor ez kapcsolódik a tőke piaci,

36:19illetve munkapiaci allokáció

36:23kérdéséhez. Itt szerintem nagyon

36:25érdekes, mélyebb elemzésekre lenne

36:28lehetőség, hogy a tőkeallokáció mitől

36:31mitől függ. Tehát nyilván mondjuk, ha

36:32egy vállalati hitel, akkor amit fölvesz,

36:35nem? Tehát mondjuk fókuszáljunk

36:37Magyarországra, azért nem ugyanazon a

36:40tőkepiacon vesznek részt a vállalatok.

36:41Egészen másfél feltétellel vesz

36:43fölhitelt egy multicég, akázi saját

36:46belső tőkepiaca van. Tehát az, hogy már

36:49most igazából ilyen szegmentáltak ezek a

36:51tőkepiacok, ö

36:55ez végül is lehet, hogy egy tehát hogy

37:00kicsit ez kapcsolódik a a az első

37:02válaszhoz is, hogy hogy ez egyébként is

37:04probléma, tehát ez nem specifikusan

37:07eurózónához tartozó

37:10probléma, és hogy ezek kvantitatíven

37:12mekkora probléma, az tényleg meg kéne

37:13ezt valahogy jobban jobban mérni, de

37:16ugye jó lenne, hogyha nem Nem az kapna

37:18hitelt, akinek

37:20aki ismeri a bankárt, vagy akinek olyan

37:23kapcsolatai vannak, ami alapján azt

37:24lehet gondolni, hogy biztosan

37:26jövedelmező lesz a vállalkozása leg

37:28legfeljebb a következő kormányváltásig,

37:30hanem tényleges

37:32üzleti tervek és termelékenységi

37:34mutatók alapján allálnánk a a tőkepiaca

37:38hiteleket. Hasonlóképpen az általános

37:41növekedési

37:43allokációhoz én két irányt

37:45különböztetnék meg. az egyik a kis kis

37:47vállalatoknál ott azért, mert ebben az

37:50elemzésben mindenki

37:52mindenki benne volt, tehát hogy az

37:53egészen az egy egy két-három fős

37:55vállalatok is ők voltak a

37:57kontrollcsoport kvázi, tehát akikhez

37:59képest a a termelékennek gyorsabban kéne

38:02növekedni, és azért gyorsabban is

38:03növekednek, de ezeknél a kisván ezek

38:06gyakran igazából nem is vállalatként

38:08működnek, hanem ilyen bújtatott

38:10foglalkoztatásként

38:13tehát önmagát elfoglalkoztatja a a

38:16vállalat ügyvezetője

38:18és igazából nem akar növekedni, mert

38:20lényegében a munkabérét akarja

38:22megkeresni, és akkor nagy esetleg a a

38:24család munkabérét, de ez egy visszatérő

38:27probléma. Ez nem Magyarország

38:28specifikus, tehát sok kis családi

38:30vállalatnál az, hogy hogy mik a

38:31növekedés korlátai, van-e olyan

38:34menedzsment tudás a vállalatban, hogy

38:36hogy merje tovább adni mondjuk a

38:38menedzsmentet egy akár a családon belül

38:41valaki másnak, vagy vagy a családon

38:44kívül valaki másnak? Ez minden vállalat

38:46életében egy nagyon nagyon nagy lépés,

38:48és ez egy növekedéskorlátozó

38:50tényező. És mivel rengeteg

38:52kisvállalatunk van, tehát ezért nálunk

38:53ez egy elég fontos tényezőnek számít.

38:56Ráadásul e ezt nem tudtuk még

38:58kvantifikálni, de de szeretnénk, hogy

39:00egy Magyarországon, tehát mondjuk egy

39:02Olaszországban is rengeteg kiscsaládi

39:04vállalat van, de ott van egy családi

39:06vállalati kultúra. Még nálunk

39:09ugye 40 évvel ezelőtt nem voltak családi

39:11vállalatok, és nagyon sokáig nem voltak

39:13családi vállalatok, tehát nincs egy

39:14ilyen

39:16tehát ezek inkább ilyen kis

39:18vállalatszerű kezdemények, nem pedig egy

39:21egy

39:22egy ilyen kultúrával rendelkező

39:24vállalkozás, ahol a családfő és a a

39:27gyerekek, az unokák is tudják, érzik,

39:29hogy mi a mi a felelősségük ebben. Ö

39:33tehát úgy úgy érzem, hogy hogy itt még

39:35ez egy extra teher a magyar gazdaságon.

39:38A másik pedig a nagy a nagy

39:40vállalatoknál, hogy hogy és azért ez itt

39:43itt szerintem nem érdemes megkerülni a

39:45politika szerepét, hogy amikor az

39:47allokáció, tehát akár mondjuk egy

39:48közbeszerzésben, azért a a közbeszerzési

39:52piac az egy jelentős része a magyar

39:54GDP-nek, és az, hogy hogy

39:57ugye bizonyos nagyon iparágak nagyon

40:00sikeres vállalatik, akik ezen a

40:02ranglétrán a felső percentilisekben

40:05lennének jelen meg nagyon hamar

40:06megtanultákem és érdemes elindulni egy

40:08közbeszerzésen. Ezért egy idő után már

40:10csak egy-egy induló volt a közbeszerzés,

40:11mert úgy se fogod megnyerni, akkor minek

40:13induljál. És tehát ezek egyért ugye és

40:16szerintem ez egy nagyon fontos azt

40:19megérteni, hogy a az ilyen fajta

40:22közbeszerzési, mondjuk hívjuk

40:24favoritizmusnak nagyon enyhe

40:26kifejezéssel a legfőbb költsége nem az,

40:29hogy hogy akkor 30%-kal drágább lesz ez

40:31a kilométernyi vasút, vagy 60%-kal, vagy

40:34valahány

40:36meg

40:39kereshetünk nagyobb számokat is. A legf

40:40költsége az, hogy mások már el se

40:42indulnak. Tehát akinek igazán van, az el

40:44se indul, nem lesz verseny, akkor még ez

40:46tovább növeli a a az árszinteket. Ő

40:49megtanulja, hogy nem érdemes elindulni.

40:52Azemberek, akik ebben a vállalatban

40:53vannak, megtanulják, hogy nem érdemes

40:55abba energiát fektetni, hogy jól tudjunk

40:58vasútat építeni. Aki ehhez ért, az akkor

41:00elmegy külföldre. Tehát, hogy

41:01nagyon-nagyon hosszú ilyen, és ez

41:03nyilván ezek nehezebben mérhető, ilyen

41:06jellegű indirekt hatásai vannak a a

41:09járadékvadászatnak, amik határozottan

41:11visszafogják a a növekedést. Én azt

41:14gondolom, hogy ennek a nyomait látjuk

41:15azért a az adatban, hogy a egyébként jó

41:19vállalatok azok nem jutnak

41:20lehetőségekhez, erőforrásokhoz. Hát

41:23valamennyire az exportpiacokon még azért

41:25ez egy kicsit

41:26látszódott, de hogy hogy belöldön

41:28belöldön nem. is azért abban bízhatunk,

41:31hogyha itt egy nagyobb

41:33szabadságként

41:35szabadabb versenyként élik meg ezt a

41:37vállalkozók, de azért ezt hitelesen be

41:39kell mutatni, hogy igen, eztán ez így

41:41lesz, akkor

41:44akkor az egy az egy növekedési

41:45potenciál, és nem csak azért, mert akkor

41:47hirtelen olcsóbb lesz a a vasút

41:50egy szakasza, hanem akkor tényleg

41:53megnő a verseny a termelékeny cégekhez

41:55áram föl tudnak venni, vissza tudják

41:57venni a jó szakértő

42:00munkaerőt, és ezek az allokációs

42:02mechanizmusok, amikről

42:04beszéltem, ezek újra indulhatnak.

42:09>> Köszönöm szépen. HS

42:11>> köszönöm szépen Miklós a választ. Most

42:13már annyira jók vagyunk, hogy két

42:15mikrofont is bekapcsolunk egyszerre, és

42:17nem nem nullán.

42:20Számra nagyon érdekes volt ez a panel,

42:21és még még még nagyon sok gondolat

42:23bennem ragadt. De ez lenne az a pont,

42:26hogy kinyitnánk a közönség számára.

42:28Péter, a kezedet látom is, és nyugodtan,

42:31bátran kérdezzetek a a panel egészétől.

42:33Három kérdést összegyűjtenék egy

42:35csokorban, és utána a a panelnak

42:38odaadnám. És ha gondolkoztok ilyen

42:40árfolyam típusú kérdések, hogy vannak

42:43itt

42:45az árfolyammal komoly intézményi

42:48keretben gondolkodó kollégák is, számra

42:51mindig egy nagy rejtély volt, hogy mikor

42:52azt mondja Balázs cikkét is olvassa,

42:55hogy amire Miklós hivatkozott a az

42:57előadásában, hogy egy kicsit gyengébb

43:00árfolyam, de hát mihez képest, hogy az

43:02egyensúly árfolyamot

43:04én a korábbi életemben még az IMF-nél

43:07becsültünk, és hát az egy az egy nagyon

43:09nagy, nagyon tág fogalom. Szóval nem 5

43:11Ftokban mérjük, hanem 30 meg 40 a 360

43:15vagy 70-hez képest, hogy ott nagyon sok

43:18minden elképzelhető, amihez a gazdaság

43:19tudhat alkalmazkodni.

43:22Mondom én ezt egy kicsit régebbi

43:24tapasztalat alapján. Péternek látom a

43:27kezét, és

43:29ott van a mikrofon. Köszönöm szépen. Én

43:34lassú gondolkozó vagyok, és én most

43:35láttam először ezt a modellt, és itt

43:38három dolog volt már az első körben, ami

43:40egy kicsit zavaró. Az egyik maga modell,

43:42amit meg kell érteni, és nagyon

43:44egyszerűsítő modell, a csak a kínálati

43:47oldalt veszi. És hát ebben a logikában a

43:50a probléma nem is egészen világos,

43:53hiszen itt van egy sok hatás, miszerint

43:55olcsóbb a tőkeköltség, és akkor annak

43:57lesznek következményei, és abban nem

44:01fölteszem a kérdést, hogy miért megy

44:02rossz helyre a pénz?

44:05Mondjuk a spanyol esetben a egy egy

44:10ilyen modellvilágot feltételez a pénz

44:13nem tud rossz helyére menni, merthogy

44:15hogy bárhova megy, a hatékonyságot

44:18növeli, hiszen a vállalkozók azok a

44:21tankönyv szerint racionálisan működnek.

44:23Ez a modell része. Akkor van a mérési

44:26részed, ami azt mutatja, hogy a magyar

44:27gazdaság egészen másképp működik. Ezt

44:29persze értem, mert a magyar maggazdaság

44:32így másképpen működik, és nagyon

44:33struktúrált töredezett tagozott. És most

44:36a hozzászóló urak pedig már a hozzák a

44:39szaktudásukat, ismerik a magyar

44:41gazdaságnak más vonatkozását, és ez egy

44:44kicsit bonyolulttá teszi azt. De azért

44:46most ezek után még csak felmerem tenni a

44:48kérdésemet, hogy ugye itt a reallokáció

44:52a kérdés, illetve a témád és azt én

44:57értem, hogy az euróra való áttérés

45:00folyamata és maga az a az a sok, aminek

45:04az egyik hatása az, hogy olcsóbb a

45:05tőkeköltség,

45:07az mindenfajta strukturális változást

45:10indít el a reálgazdaságban.

45:13A az a része is világos, hogy egy része

45:16a mai gazdaságnak el volt zárva ennek a

45:19pozitív hatásaitól. Például a

45:24versenytorzítóhatás, például a

45:28járadékjövedelmeknek az élvezete és

45:31másoknak a kirekesztése. És ha megszűnik

45:34ez, és akkor most most jön a kérdésem,

45:36ha megszűnik az, ami visszatartotta

45:39az egyébként potenciális növekedésre

45:41kész vállalatokat, hogy elinduljanak

45:44akkor, hogyha a mészáros bejelentkezett,

45:47most egyszerűbb legyen a levezetés. Mi

45:50van akkor, ha eljön a Kánaán és

45:55versenygazdaság van? Tehát akkor a

45:57Sunpéteri folyamat az mit fog előidézni?

46:02Nem lesznek-e a korábbi

46:05túlpreferált cégekből zombi cégek,

46:09amelyek lenyik a tőkét, de még túl

46:11nagyok ahhoz, hogy eltűnjenek a piacról?

46:14Tehát, hogy ez a Sumpiteri rendeződés,

46:17aminek végig kellene futni egy

46:18gazdaságban, így is, úgy is, ha kap egy

46:21hátszelett

46:23erőt a a

46:26tőkeköltségeknek a a csökkenéséből, a

46:30kockázatoknak a csökkenéséből és

46:32mindazból pluszból, amit várunk az

46:34euróvaló áttérésel, akkor az milyen

46:36átrendeződést idéz elő. De nem csak a

46:39jót mond el, hanem a mond el a a a

46:43creative destructionnak a destruction

46:45részét is. Szóval, hogy hogy kicsit

46:48akkor legyen élőbb a dolog, mert én most

46:50én még a modellnél elszunnyattam, és

46:53most a végére fölébredtem, és szeretném

46:55látni a a a hogy is mondom, a realitást.

47:01Köszönöm Péter, még van két kérdésünk és

47:06>> köszönöm szépen. Én én Gábler Gergely

47:08vagyok a Black Rocktól.

47:11Én az optimális valóvezetek kapcsán

47:13szeretnék kérdezni. Ög erről rengeteg

47:17elemzést lehetett olvasni most is, 10

47:19évvel ezelőtt is, 20 évvel ezelőtt is. A

47:22megállapításoknak a leggyakoribb

47:25kimenete, vagy hát gyakorlatilag közös

47:26mindegyikben, hogy az EU eurozóna az nem

47:29egy optimális való vezet, pláne nem az

47:31EU egésze.

47:34Hogy mennyire fenntartható mégis így az

47:36euróvezetnek a jelenlegi formája?

47:39Érdemes lenne ebben valami reformat

47:41csinálni, akár mondjuk egy ilyen két

47:43sebességes eurozóna. vagy inkább az

47:46összetartás és az egységesség érdekében

47:48feláldozni azt, hogy nem egy optimális

47:51valutaövezet, de mégis akkor megpróbálni

47:53ezt más oldalról strukturálisan a

47:56költségvetések terén a az egyes országok

47:59termelékenységi különbségeinek a

48:00kezelésén keresztül mégis beleerőltetni,

48:04vagy megpróbálni a optimális

48:05valutávezetet kialakítani a euróvezeten

48:08belül. Köszönöm.

48:10>> Köszönöm szépen, Gergő. Most még még van

48:12egy kérdésünk, de

48:18senki ne tartsa vissza magát. Ott látok

48:20egy kezet. Igen.

48:24>> Köszönöm szépen. Kodari András vagyok az

48:26MMB-ből.

48:28Nekem a az a kérdésem, hogy hogy ugye

48:32elhangzott, hogy főleg azokba a cégekbe

48:35lenne jó áramoltatni az erőforrásokat

48:37vagy munkaerőt, amelyek hatékonyabban,

48:39termelékenyebben működnek. és hogy ez a

48:42termékenység ebben az esetben pontosan

48:44mit jelent, mert volt szót a a elején a

48:47termelési függvénynél van az a a total

48:50factor productivity, van a k a tőket, de

48:53ugye a a mérés az egy teljes hozzáadott

48:56érték per munkaerő volt. Tehát inkább a

48:59k-ról vagy inkább az a betűről van

49:00szóva, és ez a kérdésem és ennek

49:02megfelelően, hogy hogyha azt szeretnénk,

49:05hogy átmenjenek az emberek egy

49:07valamilyen értelemben termelékenyebb

49:08cégbe, ahhoz mit kell tenni? Mert lehet,

49:11hogy nem tudnak átmenni esetleg, mert

49:12nincsen meg hozzá képesítésük meg

49:14ilyesmi. Köszönöm.

49:17>> Köszönöm szépen. Köszönöm a első három

49:19kérdést, és kezdjük megválaszolni őket.

49:21Most egy kicsit megkavarjuk a rendet. És

49:25Ádámmal kezdenénk a a kérdésekre adandó

49:29válaszokat. Elég sok érintette a az

49:32MMB-t. Utána János, Miklós és

49:37Oké.

49:40Lehet, lehet, hogy a Gary kérdésén

49:42kezdem,

49:45mert kicsit magyar szempontból, hogyha

49:47nézzük, akkor akkor szerintem az a az az

49:49első jó hír, hogy hogy ami ilyen

49:52optimális valutavezetes kérdések fel

49:54szoktak merülni, ciklusok

49:56összehangoltsága, kereskedelem

49:57összehangoltsága, abban mi egyébként

49:59nagyon jók vagyunk, tehát hogy hogy

50:01kifejezetten előkelő helyen állunk.

50:03Tehát ilyen értelemben szerintem

50:06számunkra

50:08ez a fajta kockázat az alacsonyabb. Ami

50:10szerintem fontos, hogy hogy azért az

50:12elmúlt különösen a a GFC óta azért

50:15nagyon sok fejlődés volt az eurozónával

50:17kapcsolatban. Az, hogy ez most elég

50:19gyors-e vagy nem elég gyors, azt azt

50:21együk félre, de ugye mégis csak

50:23létrejött a Bankunió, mégis csak

50:26elindultak a közös szanálsi politika,

50:29most megyünk a Savings and Investment

50:31Union felé.

50:33azért, bár nyilván a közös költségvetés

50:35az töredék az Európai Unióban, de de

50:37azért azért vannak ebbe is előrelépések.

50:41Volt már közös kötvénykibocsátás, tehát

50:43hogy az, hogy a tökéletestől távol

50:46vagyunk, az az biztos, de az, hogy

50:48előreléptünk sokat, az is

50:52az is egy fontos tényezés. Szerintem így

50:54érdemes önmagában az euró vagy az

50:56eurozónát értékelni. És még egyszer a a

50:59mi szempontunkból meg kifejezetten jó,

51:01hogy a a saját összehangoltságunk az

51:03elég erős. A Péter kérdésében én csak

51:07annyit tennék hozzá, mert szerintem ez

51:09egy ez egy

51:12tényleg izgalmas kérdés, hogy hogy miért

51:15is tud félremenni a tőke, miért is lesz

51:17rosszul allokálva. spanyol példa az

51:20nekem olyan szempontból egy egy fontos

51:22példa inkább megint csak az eurozónához

51:26kanyarodva, hogy mi az, ami a spanyol

51:30eset óta változott, és egyébként ami

51:32nagyban változott, az az leginkább a

51:33banki szabályozás. Tehát ugye alap

51:36alapvetően szerintem az a probléma az az

51:40fennállhat, hogy hogy bizonyos szektorok

51:44sokkal szívesebben

51:47kapnak finanszírozást, tehát hogy ahogy

51:49a bankrendszer sokkal szívesebben

51:51finanszírozza, mert a a finanszírozási

51:54logika az nem föltétlen a

51:56termelékenységre, illetve a

51:58reálgazdasági közös célraul, hanem hanem

52:00sokkal inkább a a fedezettségre, ami ami

52:04ami sajnos

52:06továbbra is velünk velünk van. És

52:08egyébként visszatérve az Európai Unió

52:11kérdéseire, ez például egy egy fontos

52:14kérdés, hogy hogy ha egyébként látjuk,

52:17hogy a szolgáltatószornak egy jelentős

52:19része mondjuk sokkal termelékenyebb tud

52:21lenni, és adott esetben sokkal nagyobb a

52:23hozzáadott értéke, miért nem azt

52:25finanszírozzuk. És másik oldalt

52:28meglátjuk, hogy a banki logikában

52:29viszont teljesen

52:33racionális az, hogy hogy nem akar csak

52:35cashfow alapon finanszírozni. És ebbe

52:38ugye az előrelépés az az nyilván az,

52:41hogy a az egész makropudenciális

52:43politika az az a spanyol eset óta jött

52:46létre. Ez az egyik. A másik, ami ami meg

52:50kifejezetten eurozóna tagság specifikus,

52:53hogy a makroprudenciális politika az,

52:55ami egyébként

52:57tagállami hatáskör marad az eurozónában

53:00is. Tehát speciál az ilyen típusú

53:02egyensúlytalanságok kezelése az az a az

53:06megmarad az országok hatáskörében, ami

53:08ami nyilván

53:10ö nyilván jó jó hír.

53:17>> A hogy optimális-e az eurozóna?

53:21Igen. Tehát nyilván mindenki azt mondja,

53:22hogy még kéne valamit csinálni,

53:23optimális legyen. Általában azt szokták

53:26mondani, hogy ha a politikai unió

53:29létrejönne, mint végső legideálisabb

53:32forma, akkor persze optimálissá válna,

53:34mert egyébként ha megnézzük a

53:35történelemben, hogy milyen valuta uniók

53:38voltak nagyon sikeresek meg tartósak,

53:40akkor hát tudom egy német egyesítés

53:42például az annak tűnt sokáig, vagy nem

53:44tudom még régebben, amikor ugye a a

53:46poroszok alatt egyesültek. Tehát

53:47alapvetően ugye van egy ilyen

53:50tapasztalat, hogy ha nincs politikai

53:51unió, akkor az egy nagy kérdés, hogy

53:53hogyan lehet összebarkácsolni.

53:55És ezzel kapcsolatban inkább csak egy

53:56kockázatot szeretnék itt felvetni, ugye

53:59vagy egy kicsit kitekinteni, hogy

54:02érdekes dolog, hogy ugye USÁban ott ott

54:04is azért ha megnézzük, akkor nem

54:05feltétlenül mondanánk azt, hogy egy

54:07nem tudom én

54:09mindegyik állam gazdasága rettenet módon

54:13együtt harmonizáltan mozognak. Hát

54:15vannak eltérő sokok minden egyes

54:17államban. De de mit tudom Krugman

54:20elolvastam a múltkor, hogy volt egy

54:21érdekes

54:23példája, amikor a

54:27a lakásbuborék kipattant, akkor akkor

54:29Floridát a saját GDP 6%-ával

54:32finanszírozta egyébként a a központi

54:35költségvetést. Tehát ugye ez nyilván az

54:37euró zónában teljesen elképzelhetetlen.

54:39Ami itt történt ugyanabban az

54:41időszakban, akkor az nem más volt, mint

54:42ugye a görögöknek meg kellett szorítani.

54:44Párszor defaulttoltak íreknek rettenetes

54:48megszorítás szinte. Tehát igazából ezek

54:50az aszimmetikusok, ezek nagyon-nagyon

54:52nehezen átélhető vagy túlélhető

54:54politikai

54:56élményeket okoznak mondjuk egyes

54:57gazdaságokban. És itt az a kockázat

55:00szerintem, hogy a ezek ez a graduális

55:03kicsit lépegetünk előre és mindig

55:05picikét többet csinálunk és majd

55:07eljutunk egyszer a a az optimális

55:09ideális állapotba. Ezt könnyen meg tudja

55:12hackelni mondjuk egy

55:15a a a német alternatív párt, vagy egy

55:18egy francia

55:22National Rally vagy Nemzeti

55:25front. Igen. Tehát, hogy alapvetően ugye

55:27ezeknek a öjövetele

55:31ez olyan kockátot visz be az eurozónának

55:33a kilátásaiba, amelyeket nagyon nehéz

55:35kezelni. Most ezek után, hogyha

55:39belépünk nagyon-nagyon sok pozitívum

55:41mellett, azért ezeket a kockázatokat

55:43érdemes szerintem

55:45nyilván szemelőtt tartani, és akkor

55:48ideális esetben akkor nagyon jó

55:49felkészülni, hogyha már bent vagyunk,

55:51akkor ezeket a pofonokat úgy jól jól

55:53tudjuk majd

55:55bírni. Ö

55:59a ugye mi miért megy félre a

56:01tőkeallokáció? Én egy kicsikét egyébként

56:03itt a én azt gondolom, hogy van egy

56:06olyan része, ami a Magyarországon nagyon

56:08sokat segítene, és szerintem egyébként

56:10az elmúlt 10x évben

56:13ebben nem sok, tehát hogy inkább egy

56:16kicsit visszalépések történtek. Az egyik

56:18például, amit nekem nagyon fáj, az a

56:19nyugdíjpénztáratnak az eltörlése, tehát

56:21egy olyan magyar

56:23tőke poolnak a az elvesztése, amely a a

56:28hazai megtakarításokból finanszírozzó,

56:32hosszútávon finanszírozónak a szerepét,

56:34azt teljesen kiirtotta, ugye, vagy

56:36kiírta a magyar gazdaságból. Mi ezt

56:37érzékeljük, mert egyébként a nyilván egy

56:41vállalat fejlődésének természetes része

56:43az, hogy

56:45angolszász világban vagy a

56:46nyugat-európai világban, hogy van egy

56:48angyalbefektető, elkezd

56:49professzionalizálódni, jönnek a a

56:52különböző

56:54lépések csatornák, a legvégén meg

56:55valahogy a tőzsdélén megy, és akkor egy

56:57egy public cégé alakul, hogyha egy szép

56:59ívet ír be. Ugye mi a legvégén

57:01csatlakozunk be, mint Concord, és azt

57:04látjuk, hogy egyébként mióta megszűntek

57:05ezek a nyugdíj pénztárak, rettenet

57:08nehézség egyébként egy KKV-t is a magyar

57:11tőzsdére vinni. És ennek az az oka, hogy

57:14hogy a a magyar intézményi szektor

57:16annyira pici lett az a része, ami a

57:19magyar részvényekre allokálódik.

57:23Hogy őnekik

57:25egy

57:27egy értelmesebb KKV kibocsátása már úgy

57:30úgy meghaladja az a a kényelmes

57:33kategóriát. Viszont ezzel kimenni

57:35külföldre, az meg nevetség. Tehát hogy

57:37ez meg ez meg annyira picike, hogy ezzel

57:39nem foglalkoznak külföldön. Tehát

57:40valahol ott vagyunk most, hogy azon a a

57:42a részen a az IPOK kapcsán

57:46a magyar átlagos vállalatméret

57:48tekintetében, hogy nem nem fogunk tudni

57:50értelmes lehetőséget kínálni. Nyilván

57:54visszafogottan, tehát itt kis mértékben

57:56kicsit lépnek csak ki a piacra, nem

57:57teljesen rég vannak megoldások, de nem

57:59úgy működik, mint ahogy működhetne

58:01akkor, hogyha megmaradt volna ez a

58:03nagyon fontos befektetői csatorna.

58:06alapvetően a hazai finansz

58:08megtakarításoknak a az optimális ö a

58:13allokációját

58:14gondolom, hogy lehetne javítani például.

58:21>> Én köszönöm a kérdéseket meg a

58:23válaszokat is, mert én akkor a maradék

58:25kérdésre válaszolnék. Nagyon érdekes,

58:27amiket mondtatok a a tőkepiaci

58:30allációról, és én amikor a a mérési

58:32kérdésekre kanyarodnék rá.

58:36Igen, itt csak egy

58:36munkatermelékensységet mértünk, de egyik

58:38az, hogy hogy mérjük a

58:39termelékensységet, a másik pedig, hogy

58:41milyen milyen egyéb ilyen reallokációs

58:43csatornák vannak. Egy kicsit benne volt

58:45ez a a distruction része a creatíve

58:47distrutionnek, mert azok a cégek, akik

58:49kilépnek, azok nulla munkaerővel lettek

58:52elszámolva, de ezt ezért érdemes lenne

58:54külön nézni, mert nem nem pont ugyanaz

58:56egy kisebb csökkenés meg a meg egy

58:58teljes megszűnés. ezeket alá tudjuk

59:01bontani, és szerintem is érdekes ezeket

59:04nézni. Illetve még egy dolog hiányzott

59:06ebből, a belépés része, hogy új

59:08innovatív vállalatok hogyan hogyan

59:11néznek ki, mennyivel kisebbek, mint a

59:13mint az átlagos vállalat. És én azt

59:16mondanám egyébként, hogyha az a kérdés,

59:18hogy hogy

59:21mennyire hiteles mondjuk a kormánynak az

59:23az ígérete, hogy ezután tényleg érdemi

59:26érdem alapján

59:29osztódnak el az erőforrások, hogy ilyen

59:31típusú mutatókat lehetne számolni, és

59:33elég hamar vissza lehet mérni, hogy jó

59:35helyre mennek-e a pénzek. Ez nem tehát,

59:37hogy ez itt itt nem sok mindent kellett

59:40nézni a a vállalatra. Ezek egyszerű

59:42korrelációk, amiket ki lehet számolni.

59:45És igen, lehet mélyebbre menni, hogy

59:48tőketermelékenység,

59:50munkatermelékysenség, de egyszerűség

59:51kedvéért

59:54néztünk csak munkatermelékenységet.

59:57A de az eddigi kutatásainkban az a

59:59tapasztalat, hogy ezek nagyon-nagyon

1:00:01korralnak. Itt igazából

1:00:03nagy különbségeket szerintem nem fogunk

1:00:05látni a a mélyebb

1:00:07mérőszámokban, de lehet, hogy van

1:00:08egy-egy történet, amihez akkor tényleg

1:00:10érdemes mére, hogy bizonyos iparákban,

1:00:12ami nagyon tőkeintenzív, ott valami más

1:00:15mutatókat is érdemes lenne megnézni, de

1:00:18itt ugye az egész gazdaságot néztük,

1:00:19tehát valami olyan mutató, amit ugye

1:00:21minden vállalatra könnyen ki lehet

1:00:23számolni, és mégis értelmesnek tűnik.

1:00:26Ennek ennek van egy előnye, hogy egy

1:00:27ilyen könnyen, gyorsan kiszámolható,

1:00:29egyszerű mutató, amivel értékelhetjük az

1:00:32allokáció

1:00:33mértékét, de közben ilyen

1:00:35háttérszámításokként

1:00:37ezeket a mélyebb mutatókat is érdemes

1:00:39lenne követni.

1:00:44>> Köszönöm szépen. És ugye mindig az az

1:00:46előnye, hogyha az ember utoljára beszél,

1:00:48hogy már egy sok gondolat elhangzott, és

1:00:50ezen túl még ugye több ideje is van

1:00:52gondolkodni. Szóval köszönöm

1:00:53mindenkineknek, aki előttem a kérdéseket

1:00:56megválaszolt, és köszönöm a nagyon jó

1:00:57kérdéseket abszolút gondolatébresztő.

1:01:00Én mondanék öt észrevételt, 5 plusz-et.

1:01:04A plusz reflektálva Miklósra a mérésre,

1:01:06hogy a Ádám már hivatkozta a közös

1:01:09tanulmányunkat, amikor az Európai Uniós

1:01:11támogatásoknak a termelékenységre

1:01:12gyakorolt hatását néztük. És amit a

1:01:14Miklós mond, az szerintem nagyon fontos,

1:01:16hogy egyszerű korrelációkat tudunk

1:01:18mérni,

1:01:20szinte real time tudjunk nézni azt, hogy

1:01:22hogyan hasznosulnak támogatások, és ezt

1:01:24érdemes lenne használni. Ez abszolút

1:01:25közgazdasági feladat, nem túl drága,

1:01:28adatok kellenek hozzá, és látjuk azt,

1:01:30hogy mi történik az országban. Ez egy ez

1:01:32egy ez egy annyira alacsonyan

1:01:34elhelyezkedő gyümölcs, amit érdemes

1:01:36lenne leszedni. És nem nem azért mondom,

1:01:37mert közgazdász vagyok és szeretem a jó

1:01:39publikációkat, hanem hanem ez a az az

1:01:41országnak a a nemzeti érdeke, hogy tuk

1:01:45Miklós meg is írja ezeket a

1:01:46publikációkat.

1:01:48Szóval ez volt a nulladik pont. Szóval

1:01:49teljesen egyetértek. Az első pontom az

1:01:51az, hogy kicsit reflektálva Péterre és

1:01:54és én kicsit megvédeném a modellt, hogy

1:01:56szerintem a modell az nagyon fontos,

1:01:58mert mert letisztázza azt, hogy miről is

1:02:00beszélünk. És amikor tisztán látjuk, le

1:02:03az nem a valóság. És ugye nekünk már én

1:02:06úgy érzem, hogy nekem sokkal könnyebb

1:02:07dolgom van a Miklós modelljére

1:02:08reflektálni és és kiszínezni azt, de a

1:02:11Miklós adja azt a vázlatot ebben a

1:02:13modellben, a ami ami alapján mi tudunk

1:02:16beszélni, mert nagyon világosan értjük,

1:02:17hogy mi az a kérdés, ami előttünk van.

1:02:19Szóval ez ez csak egy pont, hogy érdemes

1:02:21néha egy modellt magunk elé tenni, és az

1:02:23alapján lefolytatni akár egy egy komoly

1:02:27közpolitikai beszélgetést is. A második

1:02:31pont és ez a ez a optimal currency

1:02:35kapcsán, én azt gondolom, hogy nem csak

1:02:38a makrogazdasági ciklus korrelációk

1:02:41vannak itt, ez egy kicsit elhangzott a

1:02:42nyitópanelen is, hanem olyan nagy méretű

1:02:45kockázatok, globális kockázatok vannak,

1:02:48ahol ahol egyszerűen érdemes egy nagyobb

1:02:50poolnak a része lenni.

1:02:53Gondoljunk a covidra, hogy ki tud

1:02:55kifejleszteni mondjuk covid vakcinát, ki

1:02:57hogyan tud

1:03:00mondjuk hogyan lehet milyen mi az a

1:03:02mérethatékonyság, ahol megújul energia

1:03:04energiaforrásokat tudjuk használni,

1:03:06milyen méretben érdemes

1:03:08mondjuk új technológiákat kifejleszteni.

1:03:11Szóval, hogy hogy Európa sem egy olyan

1:03:13óriási egység, mi viszont túl kicsik

1:03:15vagyunk mint mint mint mint egy önálló

1:03:19egység. És mivel ezek a kockázatok így

1:03:22is együtt vannak, ezért nem biztos, hogy

1:03:23az euró annyi kockázatot ad ahhoz, hogy

1:03:26egy egy

1:03:28optimális gazdasági térségnek így is,

1:03:29úgy is a a része vagyunk. Harmadik pont

1:03:35azok a sokok, amik minket érnek, egy

1:03:37sorsok

1:03:38várhatóan kínálati oldalon fog

1:03:40jelentkezni.

1:03:42Ez a kínálati sok, az olajársok.

1:03:44ilyen sok lehet munkaerőpiaci szinten

1:03:47mondjuk az előregedésnek a hatása,

1:03:49technológiai sokkok jöhetnek, és ezek

1:03:51ezek azok a sokok, amire egyébként a

1:03:53monetáris politika amúgy is nehezen

1:03:55reagál.

1:03:56Szóval, hogy hogy azok a azok a

1:03:58kérdések, amiket strukturális reformok

1:04:00kapcsán feszegetünk,

1:04:02azok azokra azokra a készségekre amúgy

1:04:05is szükségünk van, mert azok a sokok,

1:04:06amik a világban megjelennek, azok egy

1:04:09azok mindegy rugalmasabb gazdaság

1:04:11irányába mutatnak, és kevésbé lehet

1:04:14pénzzel, pénzpolitikával, monetáris

1:04:16politikával kezelni.

1:04:18És

1:04:20ez ez az utolsó pont ugye a sumpeteri

1:04:23kreatív pusztítás. És én ezt én ezt

1:04:25összekötném egy kicsit János pontjával a

1:04:29a

1:04:31nyugdíjpénztárak kapcsán, hogy és egy

1:04:34kérdésként teszem föl, nem állításként,

1:04:37hanem egy kérdésként, és ha valaki le

1:04:39akarja lőni és meg akarja válaszolni,

1:04:41akkor a itt az idő, hogy ugye van egy

1:04:44olyan kérdés, hogy hogyan képzeljük el a

1:04:47magyar gazdaságnak a jövőjét, és ezt

1:04:49ebben sajnos a modell nem teljesen mutat

1:04:52nekünk utat.

1:04:55Mik lesznek azok a azok a cégek, amik a

1:04:58magyar gazdaságnak a ugye az angol úgy

1:05:00mondja, hogy commanding high lesznek?

1:05:01Azok a amik a csomópontban lesznek, amik

1:05:04amik ilyen nagy magyar cégek. Lesznek-e

1:05:07ilyenek? És ugy az van egy volt egy

1:05:09olyan válasz erre, hogy

1:05:11nezzük ezt az első válasznak, hogy majd

1:05:13a piac elrendezi. A piac elrendezte,

1:05:15hogy ezek nem nagy magyar cégek lettek,

1:05:17hanem nagy külföldi cégek. Közel voltak,

1:05:19technológia, tőke, szakértelem, megvolt.

1:05:22Eljöttek, átvették.

1:05:25Ha nem tudom, hogy láttátok-e, a lengyel

1:05:27nemzeti Banknak például egy nagyon jó

1:05:29tanulmányai voltak a 2010-es évek

1:05:31közepén, ez a domestification of the

1:05:33banking system, amikor elkezdtek azon

1:05:34gondolkodni, hogy a világon egyedülálló

1:05:37egyébként, hogy a bankrendszer külföldi

1:05:39tulajdonban van ebben a régióban. hogyha

1:05:41elmegyünk Csapehországba, Szlovákiába,

1:05:43Lengyelországba, akkor azt látjuk és azt

1:05:45gondolhatja egy magyar döntéshoz, hogy

1:05:47hát ez a világrendje, de hogy nem, mert

1:05:49hogy a ez ez nem így van mondjuk

1:05:51Brazíliában.

1:05:53És és ugyanezt megkérdezhetjük termelő

1:05:55cégekkel is. És ugye erre volt egy olyan

1:05:58válasz, hogy hát akkor majd lesz

1:06:01magyar nagy tulajdon. Én úgy érzem, hogy

1:06:04ez sem feltétlen egy olyan válasz, amire

1:06:06a magyar társadalom egy elsőprő igennel

1:06:08válaszolt.

1:06:10De és itt jön a János által pedzegetett

1:06:14kérdés, hogy akkor mi?

1:06:16Hogyan lesznek magyar vállalkozások?

1:06:19Hogyan tudjuk a a magyar középosztályt

1:06:23tulajdonossá tenni, saját

1:06:27sajátjának érezni a gazdasági

1:06:28növekedést? Ugye amikor nem sajátunk a

1:06:30gazdaság, az az mindig egy populista

1:06:32nyomásnak enged, mert akkor az a tőke a

1:06:34másik, azt meg lehet adóztatni, el lehet

1:06:36venni. Szóval szerintem itt van egy bazi

1:06:38nagy kérdés, amit meg érdemes lenne

1:06:41megvizsgálni még a a strukturáris reform

1:06:44kapcsán. Én ezt így kérdésként

1:06:46föltenném.

1:06:49Nem tudom, hogy a körbementünk így.

1:06:52Esetleg Ádám János, ti az elején

1:06:53voltatok? Van-e valami reakciótok arra,

1:06:55ami itt elhangzott? És Miklós neked is

1:06:57természetesen.

1:07:00>> Hát felmerült Andrásnál a kérdés, hogy

1:07:02egyébként mit lehet változtatni és azon,

1:07:05hogy jobb legyen az allokáció. Ugye itt

1:07:08én én erre még annyit reflektálnék, hogy

1:07:10hogy amit egyébként mi is az ilyen

1:07:12támogatási

1:07:14tanulmányokból állandóan kihoztunk, hogy

1:07:16a hogy egyrészt van egy probléma, hogy

1:07:19van egy aktív része a vállalati

1:07:21szektornak és egy bazi az nagy része,

1:07:23ami inaktív, és igazából nagyon nehéz

1:07:24meggyőzni őket.

1:07:26Ez talán a a nehezebben megoldható

1:07:28probléma. A köny könnyebbnek látszó, és

1:07:32ez ez tényleg csak matek kérdése, hogy

1:07:33hogy azért az látszik, hogy hogy

1:07:37mind a források, mind a hitelek

1:07:38nagyjából ugyanz a vállalati körhöz

1:07:40mennek. Tehát ez ez nagyjából egy ilyen

1:07:42egy egy ilyen cseres szabados, tehát

1:07:44általában vagy egyiket, vagy másikat,

1:07:45ami ami épp kedvező.

1:07:48A a cél az kellene, hogy legyen, hogy

1:07:51hogy az olyan egyébként termelékeny, jól

1:07:53teljesítő vállalatok kapjanak bármiféle

1:07:55támogatást, akik másfajta

1:07:58külső finanszírozást nem tudnak bevonni,

1:08:00és viszont érdemes megteremteni nekik a

1:08:04növekedési lehetőséget. És ez egyébként

1:08:06nem egy sajátos a magyar probléma, hanem

1:08:09annak a problémája, hogy az összes

1:08:11finanszírozási logika Európában egy

1:08:13banki logikán alapszik.

1:08:15És mivel a banki logika az elég

1:08:19egyszerűen egy ilyen fedezet alapú

1:08:22nagyon riscoverz logika, így így

1:08:27igazából eljutunk mindig egy olyan

1:08:30irányba, hogy hogy az kap forrást, aki

1:08:33aki így a klasszikus vállalati szektort

1:08:35képviseli, viszont nem biztos, hogy a

1:08:37legterh termelékenyebb. Sőt, és azt

1:08:40gondolom, hogy egyrészt a visszamérések

1:08:42is ezt mutatják, másrészt ezt azért nem

1:08:46nem egy megfejthetetlen

1:08:48dolog az, hogy hogyan

1:08:51kell ahhoz kiírni támogatási

1:08:52programokat, hogy hogy ezt ezt

1:08:55átugorjuk.

1:08:57Előtt kérdésére nem fogom tudni

1:08:58megválaszolni azt, hogy hogy lesznek a

1:09:00nagymagyar vállalatok. Ugye azért a

1:09:03annyiból egy kicsit kevésbé lennék

1:09:04szigorú, hogy egy-kettő azért van mégis

1:09:07ö

1:09:08aki aki feltűnt nagymagyar vállalatként,

1:09:11és itt nem csak a klasszikus

1:09:13előző rendszerbeli ö legaszi

1:09:17nagyvállalatokat

1:09:18mondanám, bár szerintem azokat is

1:09:21érdemes kiemelni, hiszen hiszen sokakat

1:09:23megvettek külföldiek, de de lett néhány,

1:09:25ami magyar készben kifejezetten erős

1:09:27tudott maradni nemzetközi szinten is, de

1:09:30azért volt egy-egy, ami ami ami ami

1:09:31felemelkedett.

1:09:34Én szerintem valószínűleg az az nem jó

1:09:36irány, hogyha hogyha itt valaki kívülről

1:09:40egy asztalnál akarja eldönteni azt, hogy

1:09:42kik legyenek a nagyok.

1:09:45Visszatérve még még annyiból én nem

1:09:48látom ennyire sötét a helyzetet, hogy

1:09:50például a bankszektorban tipikusan

1:09:53ha ha nem is Brazíliában, de azért a

1:09:55hasonló méretű latin-amerikai

1:09:57országokban is az látszik, hogy azért a

1:09:59néhány spanyol nagybank, néhány amerikai

1:10:01nagybank leuralja a bankpiacot, tehát

1:10:03hogy itt azért érvényesül egy olyan

1:10:05fajta mérethatékonyság, amit nehéz nehéz

1:10:08lesz egyébként átugrani,

1:10:12de de ezzel együtt

1:10:14Szerintem, hogyha a megfelelő

1:10:16körülmények meg vannak teremtve, és egy

1:10:18kicsit változtatjuk a a a

1:10:23finanszírozási logikánkat,

1:10:25különösen amiben ahol ahol a

1:10:28gazdaságfejlesztés

1:10:30belép, akkor akkor azért ezt lehet

1:10:32segíteni, vagy kedvezőbb környezetet

1:10:34teremteni hozzá.

1:10:42Én, hogy hogyan, hogy mégis mit lehet

1:10:44csinálni? Mond hadd mondjak egy egy,

1:10:46hogy mondjam, egy olcsó példát. olyan

1:10:48értelemben egyébként olyan értelemben is

1:10:50olcsó, hogy én most ezt így könnyen

1:10:51mondom, de olyan értelemben is, hogy

1:10:53hogy valóban olcsó, hogy

1:10:56adminisztratív terhek és itt nem csak

1:10:58az, hogy az államigazgatás mindenféle

1:11:01terheket tesz a vállalatokra, hanem

1:11:03azért részben ennek kulturális

1:11:05különbségek is vannak, hogy hogy a hogy

1:11:08egy nagyon

1:11:09szélsőséges példával jöjjek. Most akkor

1:11:11a amerikai tech szénából hadd hozzak egy

1:11:14példát.

1:11:17Van egy ilyen AI coding agent, open

1:11:20codnak hívják. Ez ez egy, mint a neve is

1:11:23mutatja, egy open nyílt ingyenes valami.

1:11:27Egy kis cég, nem tudom, talán 10 főből

1:11:30áll, és

1:11:33valamennyire versenyzik a nagy cégekkel,

1:11:34az Entropikkal meg az Open AI, de

1:11:37nyilván azért egy másik szegmensben. És

1:11:39januárban valamikor az Entropic egy

1:11:42tolvonással kirakta egy egy technológiai

1:11:44megoldásból, és azt vették észre az Open

1:11:47Code ügyfelei, hogy nem tudják használni

1:11:49a Entropic modelljeit, és akkor

1:11:52fölháborodtak, és azért az Open Code a

1:11:55CEO-ja Twitteren ráírta Open AI, nem

1:11:57biztos, hogy CEO valakit, akit azt

1:11:59ismer, hogy na itt van egy PR lehetőség,

1:12:02hogy az ENP Entropic kirakott minket,

1:12:04nem akartok-e velünk egy partnerséget?

1:12:06És onnantól, hogy ezt megkötöttek egy

1:12:09dealt, lefejlesztettek egy terméket,

1:12:11amit közösen

1:12:14kínálnak, és ezt úgy meghirdették a a

1:12:17vásárlóknak, mennyi idő telt el vajon?

1:12:20Kevesebb mint 24 óra. És azért el

1:12:23elképzeltem, hogy mondjuk képzeljék akár

1:12:25egy magyar technológiai céget, hogy hogy

1:12:27ez így hogyan történne meg. Nem, hogy 24

1:12:30órán belül, hanem 24 héten belül, hogy

1:12:33hogy történne meg. És emögött

1:12:36és ez nem tehát e ez azért ez nem magyar

1:12:38sajátosság, tehát ez a kontinentális

1:12:40európai valamikor egy-két hete volt

1:12:43Twitteren az a az a fő diskurzus, hogy

1:12:46Németországban milyen nagyon érdekes

1:12:48szabályozások vannak, hogy a társasági

1:12:51szerződést, hogyha valaki egy startuppot

1:12:53csinál, akkor közjegyzőnek kell

1:12:55fölolvasnia az összes tag jelenlétében.

1:12:57Ez gyakran 6 óráig tart egy ilyen

1:12:59felolvasás. És komoly német emberek

1:13:02jöttek megvédeni, hogy ez nagyon jó,

1:13:03mert fontos, hogy a befektetők tudják,

1:13:05hogy milyen szerződést írnak alám,

1:13:08miközben befektető nem is tud németül,

1:13:10tehát 6 óráig ott ül egy egy ilyen

1:13:12szobában, tehát hogy nyilvánvalóan

1:13:13teljesen értelmetlen

1:13:15szabályozásokat

1:13:17próbálnak védeni, merthogy így szoktuk

1:13:19csinálni. És azért nagyon-nagyon sok

1:13:21ilyen példa van, és

1:13:23valahogy azt gondoljuk, hogy az Open AI

1:13:25és az Open Code dealje az ilyen

1:13:28szempontból egy hatékonyabb allokáció,

1:13:30hogy egy nap alatt gyorsan valamit meg

1:13:32tudtak meg tudtak csinálni. De nyilván

1:13:34ez nem minden iparákban, tehát lesznek

1:13:36olyan iparákban, ahol ez tényleg nagyon

1:13:38komolyan szabályozott, de de

1:13:42ezzel mindenki jól járna, hogyha ha és

1:13:44ez egyértelműen abba az irányba menne,

1:13:46hogy hogy jó helyre kerüljenek az

1:13:48erőforrások és gyorsan kerüljenek jó

1:13:50helyre.

1:13:53Köszönöm szépen, Miklós. Egy kicsit

1:13:54repül az idő, de én még egy nagyon gyors

1:13:58két-három kérdés a közönségből pont

1:14:00lennél, de gyors kérdésnek kell lennie

1:14:02és gyors, hogy villámkérdés, villám

1:14:04válasz, és akkor belefértünk az időbe.

1:14:07Tessék.

1:14:08>> Lehet

1:14:10>> van. Egy pillanat, kapsz egy mikrofont,

1:14:12és akkor hallják a az online.

1:14:14>> Vajon

1:14:16mi az üzenete ennek a modellnek? Vajon

1:14:18az-e, hogyha sikeres eurocsatlakozást

1:14:21akarunk, hogy talán előbb ezeket az

1:14:24allokációs mechanizmusoknak a

1:14:25hatékonyságát kéne tudni javítani?

1:14:27Érster termelékenység,

1:14:30tőketermelékenység, munkatermelékenység

1:14:33vagy majd az eurocsatlakozással kvázi ez

1:14:36további, ha tetszik stimulációt ad a

1:14:39dolognak. Hol van az az optimum, amitől

1:14:42az eurocsatlakozást sikeresnek lehet

1:14:44nevezni? És ha szabad ezt kiegészíteni,

1:14:47még egy kérdéssel, ami szerintem

1:14:49lényeges, hogy ebbe a modell, ha tovább

1:14:51gondolom ezt a modellt, és elképzelek

1:14:54egy x árfolyamot, amivel csatlakozunk,

1:14:56hol van ez az x optimális árfolyam?

1:14:59Mertogy azért nem nagyon mindegy, hogy

1:15:01mi az árfolyam szint, mert a a vállalati

1:15:05vagyont, a mérleget,

1:15:07a különböző ígérvényeket

1:15:11és egyáltalán a GDP mértékét, most

1:15:15nagyon leegyszerűsítve 300-nál vagy

1:15:17400-nál szorzom át, nagyon nem mindegy,

1:15:18de jövőt illetően se, és egyébként a

1:15:20vállalati mozgásteret illetően sem.

1:15:24De nyilvánvaló az is, hogy egy túl gyors

1:15:26és egy túl erős árfolyam az mindenfajta

1:15:28gondokat okoz, mint látjuk. Itt teszek

1:15:31pontot, hogy ez ha ezt tovább gondolom,

1:15:34akkor mi az a főüzenet?

1:15:37Lassabb alkalmazkodás és csatlakozás,

1:15:40vagy alkaly a csatlakozás és az

1:15:43alkalmazkodás majd jön utána az összes

1:15:44kockázatával együtt.

1:15:47>> Köszönöm szépen. Még egy villámkérdés.

1:15:50Látok egy kezet.

1:15:52van.

1:15:54>> Köszönöm szépen a lehetőséget, várkedő

1:15:56Bálint MMB. És akkor azt hiszem az lenne

1:15:59a kérdésem, hogy a megtakarítási piacon

1:16:02is elképzelhető lehetne-e, hogy most van

1:16:06lehet van egy ilyen probléma, hogy

1:16:09annyira talán nem tudatosak a az emberek

1:16:12a pénzügyi megtakarításaik során, és ez

1:16:14egybefűződhet azzal, hogy talán annyira

1:16:17nem is bíznak valamilyen szinten a

1:16:19pénzügyi rendszerben. ezzel szemben meg

1:16:22hogy az eurót azt nagyon várná mindenki,

1:16:24vagy ha jól értem nagy az

1:16:25elfogadottsága.

1:16:27Lehet, hogy azért, mert az így szépen

1:16:28erősödött az évek során, és abban egy

1:16:30ilyen nagyobb általános bizalom lehet.

1:16:32És akkor ez növelheti-e esetleg így az

1:16:36elfogadottságát a pénzügyi termékeknek,

1:16:39és ez akár egy ilyen hatékonyabb

1:16:42eloszlást

1:16:44meg kap tőkeeloszlást

1:16:47eredményezhetne akár a hazai cégeknek

1:16:49is, akik most nem tudnak a Concorddal

1:16:52tőzsdére lépni, de majd akkor ha

1:16:55lesz pénzük, akkor tudnak. Ez lenne a

1:16:58hipotézis. Köszönöm.

1:17:00Köszönöm szépen. Még egy utolsó

1:17:02villámkérdés valakitől. Én most nem

1:17:05látok kezet.

1:17:06Ha nincs kéz, akkor villámválaszok a

1:17:09panel részéről, illetve ha valakinek van

1:17:12összefoglaló gondolata, először

1:17:13villámválaszok és utána egy kör

1:17:16összefoglaló gondolat a paneltől.

1:17:18>> Igen. Akkor az első kérdést

1:17:23csak közben elfelejtettem, hogy mi volt

1:17:24a kérdés. Igen.

1:17:25>> Alloká először allokációs hatékonyság

1:17:27után euró vagy holit? az euró megbul.

1:17:30>> Ja, igen, igen. Köszönöm, hogy

1:17:36én azt gondolom, hogy ez előtte el kell

1:17:37kezdeni, de de az egy jó szempont, amit

1:17:39amit előd is mondott, hogy hogy ez

1:17:41lényegében azt is mutatja, hogy utána

1:17:42már nem nagyon lesz el vagy tehát tehát

1:17:45ad egy ilyen extra ösztönzőt, de de

1:17:47azért ne hallogassuk, ha lehet addig. És

1:17:50és azt is mondanám, hogy hogyha lennének

1:17:51ilyen mérőszámaink, am mutatják, hogy

1:17:53ebben nagyon jól haladunk, az az segít a

1:17:55hiteles csatlakozási pályát is megatni,

1:17:58hogy most már sokkal jobb az allokáció,

1:17:59mint négy évvel ezelőtt.

1:18:06a a lokációs mechanizmushoz ugye van a a

1:18:09amikor egy mikro szinten nézegetjük,

1:18:11hogy melyik cégnek jut és hogy akkor ki

1:18:14tud egyenlő feltételekkel hozzáférni

1:18:16mondjuk így a finanszási

1:18:18zsíros bödönhöz.

1:18:20A másik, ami igazából így az előbb

1:18:23utaltam rá, hogy én én engem

1:18:24foglalkoztat, és és egy nagy kérdőjel

1:18:26számomra, hogy az ilyen makroszintű

1:18:29alkalmazkodási folyamatok azok mennyire

1:18:34képesek egyáltalán a rendszeren belül

1:18:36megoldódni, és mennyire nem, és mennyire

1:18:39automatikus ugye az, hogy a

1:18:40Spanyolországban a nontradable megy és

1:18:43nem máshova? És azon belül, hogy kihez

1:18:45mi az a másik kérdés. Nyilván az egy

1:18:46mikro allokációs

1:18:48ügy, de az, hogyha van egy egy egy nagy

1:18:51exportőr a valahol a közelben, akinek

1:18:55ugye

1:18:56szabad tőkáromlásokon keresztül a

1:18:58megtakarítása az valahova el kell, hogy

1:19:01menjen, akkor annak annak ott vagy nagy

1:19:03beruházást kell valahol eredményeznie.

1:19:05És hogyha nincsenek éppen alacsonyan

1:19:07lógó gyümölcsök vagy nagyon szép magas

1:19:10hatékonyságot nyújtó beruházási

1:19:11projektek, akkor akkor akkor a

1:19:14tapasztalat szerint az elmegy szépen a

1:19:16az eszközárakba, elmegy untradablebe, és

1:19:19az azt gondolom, hogy egy elvezet ahhoz,

1:19:22hogy van egy ilyen doom loop, tehát eg

1:19:24egy egy rossz

1:19:26mechanizmus alakul ki, amit nehéz

1:19:28kezelni. Ez az egyik a válasz

1:19:32gondolatom.

1:19:33És neked pedig ugye az volt a kérdés,

1:19:35hogy ha eurozónában, jól értem, hogy ha

1:19:38ott ott több megtakarításunk lesz, az

1:19:41segíteni fog-e, vagy vagy megnyílik a

1:19:43piac, és akkor akkor be tudjuk-e

1:19:45csatornázni a az európai megtakarítók

1:19:48pénzét?

1:19:52Ugye a pénzüaság az nyilván segíthet,

1:19:54hiszen amit látunk, az az, hogy

1:19:55nagyon-nagyon magas a

1:19:57a

1:19:59látraszóló vagy a bankbetétbe tartott

1:20:02eszközök megtagadásnak az aránya. Ettől

1:20:04még persze a bankrendszer kitehetné

1:20:06szépen a megfelelő helyre. Tehát azt

1:20:08gondolom, hogy ez nyilván segíthet ne

1:20:11valamit, hogyha esetleg onnan eljönne,

1:20:13de nem gondolom, hogy ez az alapvető ö

1:20:17probléma.

1:20:18Amiért én felhoztam ezt a a pénztári

1:20:20kérdést, az egy másik irányból

1:20:22világítanám meg. Én azt gondolom, hogy

1:20:24hogy ahhoz, hogy egy piac működjön,

1:20:26ahhoz nagyon sokféle befektetőnek kell

1:20:29együtt

1:20:33egyidejűleg működnie. Kell nyilván

1:20:36arbitrazső, hogy mindenféle piacot

1:20:37szépen tudjon egyensúlyba hozni. kell

1:20:40lenni rövidtávú befektetőnek, aki

1:20:43mondjuk így spekuláns, aki szintén ugye

1:20:47a piacnak likviditást ad a hosszú távon

1:20:50a hosszú befektetőknek ugye nyilván

1:20:52kiszállási, beszállási lehetőséget, és

1:20:53kell lenni olyan befektetőnek, ez a

1:20:55hosszú távú, és ez hiányzik

1:20:56Magyarországon, aki pedig ki tudja azt

1:20:59ülni, hogy egy KKV-ból esetleg

1:21:01felfejlődjön és legyen belőle nem tudom

1:21:03én, nagy cég, hosszú távra teszi be a

1:21:05pénzt, mert neki nem tudom 30 éves az

1:21:07idő horizontja, nem pedig három hónap.

1:21:09Tehát alapvetően én ezt így fognám meg,

1:21:11hogy az intézményi

1:21:14rendszer

1:21:15hiányossága oldaláról

1:21:18közelítve.

1:21:20Én ezt ezért hiányolom mondjuk így ezt a

1:21:22a puzzle darabot ebből a kirakóból.

1:21:28>> Az allokációval kapcsolatban csak nagyon

1:21:29mindent elmondtatok, csak egy gyors

1:21:31dolog. Szerintem nem az eurozóna miatt

1:21:33kell elkezdeni, hanem azért, mert négy

1:21:35éve nem nő a gazdaság. Tehát, hogy

1:21:37igazából az eurozónától függetlenül

1:21:39megoldandó probléma a a savingszel

1:21:44kapcsolatban. Ugye egyrészt nyilván,

1:21:46hogyha a a az eurozónával azért

1:21:48praktikusan elő vagy elindulhat egyfajta

1:21:52tőkebeáramláshoz, hogy ennek a mértéke

1:21:54mekkora lesz, az az kérdés.

1:21:57De egyébként azem most Bulgáriában is

1:21:59látszódott, hogy hogy az a relatív kis

1:22:02bolgár tőzsde index

1:22:04viszonylag nagyot ment az év elején,

1:22:06tehát hogy hogy van egy ilyen ilyen

1:22:08fajta tőkebbeáramlás, ami ami nyilván

1:22:10segít ebbe is. És természetesen, hogyha

1:22:13valakik erre tőzsdére akarnak lépni, azt

1:22:15a Conkor tudja a legjobban megcsinálni.

1:22:21A a hipotéziseddel kapcsolatban

1:22:24az biztos, hogy hogy az, hogyha hogyha

1:22:26erősödik a bizalom a pénzügyi

1:22:28rendszerben, márpedig a felmérés szerint

1:22:31lehet, hogy erősödne az euróval

1:22:32kapcsolatban, akkor akkor annak lehet

1:22:34egy ilyen mellékhatása, hogy hogy

1:22:36esetleg

1:22:38a kockázatosabb eszköztípusok felé is

1:22:41könnyebben elmegy a lakosság. azért ez

1:22:44szerintem olyan értelemben egy ilyen

1:22:46chickenek probléma, hogy hogy

1:22:48valószínűleg a a hogyha az intézményi az

1:22:51nem tudja ki

1:22:53járni azzal, hogy hogy egyébként sok új

1:22:57intézményi pénzbe kerül azt, hogy hogy

1:22:59több legyen a több legyen az eszet,

1:23:01akkor akkor azért önmagában az, hogy a

1:23:03lakosság egy kicsit elkezd

1:23:07kockázatosabb irányba tekinteni, az az

1:23:09lehet, hogy lehet, hogy kevés lesz, de

1:23:11nyilván egyébként

1:23:13Elvi szinten meg tök nagy tér van benne,

1:23:15hogyha figyelembe vesszük, hogy hogy

1:23:17továbbra is készpénzbe meg látraszóló

1:23:19betétbe 20000 milliárd Ft van.

1:23:24>> Köszönöm szépen Ádám, köszönöm szépen a

1:23:27válaszokat. Most már nincs túl sok 10

1:23:30percünk van hátra, és most a panelhoz

1:23:32fordulnék, hogy ezt a 10 percet nem

1:23:35akarom végletekig kihasználni, mert ugye

1:23:38tudjuk, hogy az órát időben kezdjük, de

1:23:39lehetőség szerint inkább korábban

1:23:42befejezzük, és ez igaz a

1:23:42panelbeszélgetésekre is, hogy a nem

1:23:45szabad az meghatározott időkereten

1:23:46túlmenni. De én kíváncsi lennék arra

1:23:50minden panelistától Ádámmal kezdve,

1:23:52úgyhogy mondom először, mielőtt a a

1:23:55kérdést fölteszem, hogy legyen egy kis

1:23:57időt gondolkodni rajta. egy-két három

1:24:00mondatban

1:24:01mi az, amit te ebből a beszélgetésből

1:24:04hazaviszel? Mi az a mi az a tanulság,

1:24:06amit így megfogalmaznál magadban, amit

1:24:09amit most tanultunk ezalatt a

1:24:12másfél óra alatt?

1:24:18Nekem alapvetően a két főüzenet, ugye az

1:24:20egyiket azt mondtam is, és azt én nagyon

1:24:22fontosnak tartom, hogy hogy amikor az

1:24:24árfolyam csatornáról, mint egy

1:24:26potenciális veszteségéről beszélünk az

1:24:28eurozóna csatlakozásnál, azért azt azt

1:24:31azt lássuk, hogy hogy

1:24:34alkalmazkodási csatornák különböző féle

1:24:37félék vannak, és egyik egyik se ingyenes

1:24:41csatorna. Tehát mindegy mindegyiknek

1:24:43jelentős költségei vannak. másféleképpen

1:24:46lehet, hogy lehet, hogy mondjuk egy egy

1:24:50azonnali munkaerőpiaci alkalmazkodás az

1:24:53az rövidtávon jobban fáj, meg meg

1:24:55látványosabb, mint mondjuk a mint

1:24:57mondjuk az árfolyamon keresztül. De de

1:25:00attól, hogy egy csatorna az kicsit

1:25:02burkoltabban, kicsit áttételesebben

1:25:05működik, az nem azt jelenti, hogy az

1:25:06ösztársadalmi költsége alacsonyabb

1:25:08középtávon.

1:25:11Ez volt az egyik, a másik pedig, hogy

1:25:13hogy azok a azok a strukturális

1:25:16kihívások, amiket

1:25:18amiket Miklós bemutatott, azok

1:25:21zónafüggetlenek. Tehát, hogy ezek a ezek

1:25:23a magyar gazdaság olyan kihívásai, amit

1:25:26így is, úgy is meg kell oldani.

1:25:29Nem vagyunk éppen abban a

1:25:30sikerszériában, amikor sokat

1:25:33kockáztatunk.

1:25:39Én nekem a az a azt viszem el, amiről

1:25:42nem beszéltünk, mert ugye arról

1:25:46címe az volt a panelnek ugye, hogy külső

1:25:48horgony, belső

1:25:50reformok fejlesztések. Igen. És

1:25:53ugye valahol arról szól a az egész

1:25:55témafelvetés, hogy akkor a az

1:25:57eurozónához való közeledésünk, vagy

1:25:59bejelentett közeledésünk, az segít

1:26:02nekünk abban, hogy fejlődjünk, hogy

1:26:04felzárkózzunk, hogy jobb jobb gazdasággá

1:26:06váljunk. És igazából amiről nem

1:26:09beszéltünk, szerintem egy szót se, az a

1:26:11masterity kritériumoknak a a teljesítése

1:26:13volt. És ez nem azt jelenti, hogy ezek

1:26:15nem fontosak, hanem baromi fontos

1:26:17dolgok, és nyilván ezeket meg kell

1:26:18csinálni, mert mert mert hát nyilván

1:26:21alacsony költségvetési hiány, alacsony

1:26:23infláció satöbbi, ez mind-mind

1:26:25támogatja a fejlődést, csak annyi minden

1:26:27más került szóba, hogy vélhetően nem

1:26:29ennyire egyszerű dolog, hogy lehozzuk a

1:26:31költségvetésnek az egyenlegét nem tudom

1:26:33én, kettőre meg meg az inflációt egy és

1:26:36félre, hanem ennél sokkal komplexebb

1:26:38dologról van szó, amikor a eurozónához

1:26:40akarunk csatlakozni, vagy annak az

1:26:41előnye élvezni is akarjuk, nem csak

1:26:43belépni.

1:26:47Ugye mi Attilával úgy álltunk hozzá

1:26:50ehhez a kutatáshoz, meg az eredáshoz,

1:26:52hogy hogy azért próbáltuk egy nagyon

1:26:54egyszerű modellből kiindulni, hogy

1:26:56legyen egy egy kiindulási alapunk, ami

1:26:57alapján úgy megpróbáljuk közösen

1:26:59megérteni a a világot.

1:27:03És ilyenkor azért egy kicsit

1:27:05veszélyforrás, hogy akkor még próbáljuk

1:27:07meg ebbe az irányba elvinni, meg még így

1:27:08bonyolítani, meg még ezt is tegyük bele.

1:27:10Meg a valóság sokkal

1:27:13bonyolultabb.

1:27:15Miközben én azt érzem, hogy itt rengeteg

1:27:16olyan visszacsatolás, kérdést,

1:27:19hozzászólást kaptunk, amik amik abszolút

1:27:22kezelhetők, beépíthetők, és tényleg azt

1:27:24mutatják, hogy azért ez ez egy

1:27:26Magyarországra releváns

1:27:29leírás lehet, úgyhogy ezeket nagyon

1:27:31köszönjük és hasznosak voltak számunkra.

1:27:36>> Köszönöm szépen a panelistáknak ezeket.

1:27:39A én is megfogalmaznék egy gondolatot.

1:27:41Ugye úgy hívtuk a ezt a panelszekciót,

1:27:43hogy külső horgony, belső reform. És

1:27:47amit én ebből a beszélgetésből elviszek

1:27:49magammal, az hogy a belső reform az az a

1:27:53tény, hogy a saját házunk táját nekünk

1:27:55kell rendben tartanunk. Nincsenek

1:27:58csodaeszközök, az euró sem egy csoda, ha

1:28:00mi nem csináljuk meg a házi

1:28:02feladatunkat, akkor ennek az nem egy jó

1:28:04történet. Nem lesz egy jó történet. és

1:28:07meg tudjuk csinálni, mert nálunk vannak

1:28:08azok az eszközök, hogy a saját házunk

1:28:10táját rendbe tudjuk tenni. Nekem ez a

1:28:13legfontosabb üzenet, hogy és ebben

1:28:14láttunk ötleteket, méréstechnikát,

1:28:18gazdaságpolitikai elképzeléseket, hogy a

1:28:20saját házunk táján rendben kell

1:28:23tartanunk, és ez a mi feladatunk, és meg

1:28:25is tudjuk csinálni, ha rászánjuk

1:28:27magunkat. És külső horgony ugyan az euró

1:28:30volt a fő témánk, de az euró ebben

1:28:32segíthet nekünk egy hasznos eszköz. Én

1:28:34egy nagyon pozitív üzenetet viszek haza

1:28:37az euróról ebből a panelbeszélgetésből,

1:28:40de ez kiegészíti azt a belső

1:28:43strukturális reformokat, amikre

1:28:45szükségünk van.

1:28:47És ezzel köszönöm szépen mindenkinek,

1:28:49köszönöm a panelistánknak, a közönségnek

1:28:51a kérdéseket, az aktív beszélgetést.

1:28:53Köszönöm szépen.